Sokan nem hotelekbe foglalnak, feljövőben az apartmanok, panziók

Az egyik legszembetűnőbb változás a „non-hotelizáció” térnyerése: a szállodák mellett egyre keresettebbek a kisebb szálláshelyek, ahol a pihenni vágyók a tömegtől elszeparáltan kapcsolódhatnak ki. A szállásfoglaló portál saját adatai szerint a hotelek részesedése 33 százalékról 31 százalékra esett vissza 2019 és 2021 között, míg a nem hotelbe történő foglalások aránya ennek megfelelően 67 százalékról 69 százalékra nőtt. A non-hotel szegmensen belül legnépszerűbbek az apartmanok – 24 százalékról 26 százalékra emelkedett arányuk –, a második helyen a vendégházak, a harmadikon pedig a panziók állnak. Bár a változás nem tűnik hatalmasnak, a számok azt mutatják, hogy a hotelekbe történő foglalások aránya stagnál, míg a kisebb szálláshelyekre történő foglalások erősen emelkednek.

Határon túlra is merészkedünk

A kutatásból a magyar fogyasztók optimizmusa is kiolvasható: a közeljövőben a válaszadók már nem csupán belföldi, hanem külföldi utazást is nagy arányban (58%) fontolgatnak, többségük inkább a környező országokba – pl. Horvátország, Románia, Csehország, Lengyelország – utazna szívesen.

„Ez a regionális utazási igény nem csak Magyarországon, de a teljes közép-kelet-európai piacon egyre erősebb. Ezért nálunk központi helyet foglal el a régiós szálláskínálatunk bővítése, a térségi országok turisztikai attrakcióinak összekapcsolása és a keresztutaztatások ösztönzése”, mondta Papp István, a Szallas.hu magyarországi igazgatója.

Másképp indul el, de szívesen csomagol a magyar

A megkérdezettek 92 százaléka a COVID alatt (2020-2021) is legalább egy alkalommal utazott, és 99 százalékuk tervezi ezt a járvány utáni időszakban. Míg 2021-ben a válaszadók alig ötöde utazott külföldre és belföldre egyaránt, addig jövőre ezt már több mint felük tervezi.

A járvány alatt némileg nőtt az egyedül utazók aránya, de a közeljövőben (2022-2023) a válaszadók inkább partnerükkel és családjukkal szeretnének utazni – utóbbiban eltérés mutatkozik a nemek között.

„Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a férfiak magasabb arányban terveznek csak a párjukkal utazni, gyermekek nélkül, mint a nők. Belföldön a férfiak 65, míg a nőknek csak 57 százaléka utazna kettesben, külföldre pedig 55 (férfiak) és 48 (nők) százalékuk”, emelte ki Pádár Kata, a Nielsen IQ vezető piackutatója.

Az utazási motivációk tekintetében várhatóan a nyaralás marad az elsődleges (68%), de figyelemreméltó növekedés prognosztizálható az egészségturisztikai célú és a kulturális körutazások szegmensében. Előbbi céllal belföldön korábban a válaszadók negyede utazott, ezt a járvány után már harmaduk tervezi. A külföldi körutazások esetében még markánsabb az emelkedés: 15 százalékról 27 százalékra nőtt az arányuk a járvány előtti időszakhoz képest.

A belföldi desztinációkat tízből kilenc válaszadó jellemzően saját személygépkocsival keresi fel a pandémiától függetlenül is, a COVID hatására azonban 59 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldre is – elsősorban a környező országokba – autóval utaznak. A válaszadók a pandémiát követően is a járvány előtti arányban tervezik a kocsis kirándulásokat.

Változó prioritások

A kutatás olyan utazói elvárásokra is rávilágított, amelyeket a pandémia előtérbe helyezett és várhatóan tartósan, az elkövetkező években is megmaradnak. Szinte minden válaszadó (99%) igényli, hogy a tervezett tartózkodási időt rugalmasan megváltoztathassa és az utazást ingyenesen lemondhassa.

Talán nem meglepő, hogy felértékelődött a kiegészítő higiéniai szolgáltatások (pl. kézfertőtlenítő, maszk, kesztyű) és a megfelelő távolságtartáshoz szükséges feltételek (pl. csökkentett kapacitások, szobában felszolgált ételek) iránti igény. Érdekesség viszont, hogy a maszkviselést döntően a személyzet részéről várják csak el a válaszadók: közel kétharmaduk nem foglalna olyan szállást, ahol ezt kötelezően előírják a vendégek számára is.