Linzben nincs büdös!

Ha Linz, akkor sokakban az a város rémlik fel, ami mellett a salzburgerlandi síelésre, nyaralásra igyekezve elsuhannak. Talán látják az autópályáról a vasművek nagyolvasztóit és gondolhatják, hogy egy iparvárosban minek megállni? Mert Felső-Ausztria fővárosa, Linz ennél jóval többet kínál. Az se tévesszen meg senkit, hogy a Lajtán innen Dunaújváros a testvérvárosa!

A Lajtán túl, már Óperenciában suhan a vonat stabil 230 kilométeres tempóval, amikor a kirajzolódó tájból mintha Oskar Kokoschka „Linzi táj” című képe köszönne vissza: barátságos lankák és a Duna zöldes ölelésében őzike barna nagyolvasztók magasodnak, de mögöttük felsejlik egy osztrákosan gemütlich város. A szerelvény 4 és fél órára Budapesttől megáll a ragyogóan tiszta, hipermodern linzi pályaudvaron. Az ember kiszáll és nagyot szippant a levegőből, hogy megtudja: igaz-e a régi mondás mellyel Linzet csúfolták, azaz „In Linz, da stinkt’s”, vagyis Linzben büdös van. De nincs! A fenti gúnyos rigmust a régebben olykor a városnak odapöffentő üzemek miatt mondogatták. A gyárak vezetése azonban egy szép napon gondolt egyet, nekilátott a kéményeket a legmodernebb szűrőkkel felszerelni. Ezzel együtt a Linzről kialakított acélvárosi kép is kezdett halványulni.

Kelta, Kepler, linzi torta

A kelta és római gyökerű Linzben régen a Dunának köszönhetően a kereskedelem virágzott. Erre bizonyíték a csepelivel vetekedő méretű kereskedelmi kikötő, ami egy dunai hajókázás során is megtekinthető csakúgy, mint a helyi nehézipari forradalmat az Anschlusst követően elhozó, németek által alapított gyárak. Mind a vas-, (Voestalpine AG) mind pedig a vegyi művek hadiüzemként kezdték pályafutásukat. Linz barna mezős külterületeinek városnéző hajóról történő bemutatása néhányak számára különösnek tűnhet. Ugyanakkor arról

van szó, hogy Ausztria harmadik legnagyobb városa ipari múltja és a technikai innovációkra épülő kultúra ötvözésében találta meg azt a piaci rést, amivel ki tudott lépni az idegenforgalom nemzetközi porondjára. E köré építették fel a 2009-es európai kulturális fővárosi (EKF) koncepcióját is. Linz nem kíván versenyezni Salzburggal és Béccsel. Abból főz, amije van. A hozzávalók közt ott találjuk a vasgyár rendhagyó fémipari kiállítását, a dohánygyár kulturális térré lett helyiségeit, a kikötőt, mint fesztiválhelyszínt. De szerepel a receptben Mozart is, aki lakott itt és még egy szimfóniát – „Linzi” – is komponált. A helyi egyetemnek is nevet adó Johannes Kepler itt írta meg „A világ harmóniája” című művét. Ha már főzünk, akkor süssünk is! A derék linziek szerint a világ egyik legrégebbi tortareceptje az övék; a linzi tortaé. Nem összetévesztendő a mi linzerünkkel! Erre akkor döbben csak rá igazán az édesszájú utazó, ha az odafele úton elmajszol egy linzert, majd megérkezvén az egyik helyi cukrászdában nekilát egy jókora szelet linzi tortának. A tortát lemozoghatjuk a Duna parti sétányon futva, bringázva, vagy éppenséggel a Dunában úszva. Nem, nem érkezik nínózva a vízi rendőr, mint a Rómain a vízben enyhet keresőkhöz; itt jól felszerelt szabadstrandokon lazázik egy meleg napon a démosz.

Remetelak

Kepler idejében még állt az a reneszánsz belváros, ami a harmincéves háború végére felvette ma is látható barokk formáját, számos helyen megtartva a zegzugos középkori utcahálózatot. Több régi épületben találunk egy-egy formabontó kortárs betoldást is, mint a linzi vár múzeuma. És itt vannak még a monarchia legszebb

éveinek historikus alkotásai is. Köztük a Neuer Dom katedrális, mely 135 méteres tornyával és roppant neogótikus tömegével aránytalannak tűnhet a 200 ezres városban. A bő 70 évig épült katedrálisba az elképzelés szerint az egész Linz befért volna, de az 1860-as években tervezett 20 ezer fős kapacitást 1935-ös elkészültére már messze meghaladta a város népessége. A tornyot magasabbnak szánták, azonban Bécsből üzentek: ne emberkedjenek, mert a monarchia legmagasabb épülete csakis a Stephansdom lehet. A II. Világháborúban a toronyban megfigyelő állást alakítottak ki. A helyiségből az EKF csinált világszenzációt remetelak formájában. A nép, vallási hovatartozástól függetlenül elmélkedhetett itt léte értelmén. A kezdeményezés olyan népszerű lett, hogy a mai napig csak hosszú várólistáról lehet bejutni – pár száz eurót leszurkolva az egyháznak. Hogy hogy is néz ki a lak? Bárki láthatja, aki benéz a katedrális 1:1-es másolatnak otthont adó mellékhajójába. Semmi mobil, tablet, laptop, csak a lak magánya. A város zsongó utcai életére is nemet kell mondani, melynek lüktetése szintén az EKF hozadéka. Addig egy hétköznap este elképzelhetetlen volt a mára már teljesen természetessé vált nyüzsgés – meséli idegenvezetőnk, a ’80-as évek óta itt élő magyar Terézia Kerling.

Elektronikus

Az esti Linz meghatározó eleme a Duna partján sci-fiket idéző fényekben pompázó Ars Electronica Center (AEC). Az épület mai formáját az EKF-re nyerte el, azonban a computer technológiára és robotikára épülő művészet és tudományos kutatás már a ’70-es évek végén kezdett formát ölteni az 1979-es első Ars

Electronica Fesztiválon. Akit még nem ölelt meg szilikon borítású, csonkolt végtagú robot, miközben azt mormolta: „Ich liebe dich”, vagy megnézne egy 3D nyomtatót működés közben, hogy a számtalan egyéb tudományos és hírközlési csodáról ne is beszéljünk, ki ne hagyja az AEC meglátogatását! A központnak is köszönhető, hogy a város 2014 óta az UNESCO médiaművészeti városai közé tartozik. Azok közé, melyek a média-, és elektronikus művészetet a városi életbe a helyiek bevonásával tökéletesen integrálták. A jövőbe mutató másik főhadiszállás a Lentos Szépművészeti Múzeum szintén impozáns, kortárs tömbje. A két épületet az a Nibelung-híd köti össze, melyet még a nácik álmodtak meg egy sor más épülettel együtt. Ezek a tervezőasztalnál messzebb nem jutottak. Hitler fiatalsága kedves városát birodalma kulturális központjának szánta.

Linzben (is) ezres nagyságrendű a magyarok száma. Munkát zömében a helyi iparban találnak, de nem lepődünk meg azon sem, ha a fiatal pincérnő egy kávézóban magyarul reagál, mikor németül adjuk le a rendelést. A turistaként érkező magyarok is ezres nagyságrendben szerepelnek a statisztikákban. 2009 és 2014 között bő negyedével nőtt az érkezések száma, ami így is csupán 3 689 és 4 850. Ez vendégéjszakákra lefordítva 7 218 és 10 118. A számokat nézve adott a fejlődés lehetősége; tessenek ezentúl Linzben megállni!


Máltán tűzijáték festi az eget

Máltán tűzijáték festi az eget 

A színpompás tűzijáték előadások idén április 20. és 30. között öt helyszínen kerülnek megrendezésre.
Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein

Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein 

Emellett a határrendészet mobil egységei továbbra is végezhetnek bejelentetlen ellenőrzéseket.
Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban

Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban 

Fenntarthatóság állt az idei bécsi Ferien Messe fókuszában.
Köln már most focilázban ég

Köln már most focilázban ég 

Kölnben játszik a magyar csapat a futball EB-n. És mi lehet ott a 90 percen túl?
Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek

Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek 

Minden németországi határátkelőnél ellenőrzést tartanak a nyári futball Európa-bajnokság ideje alatt, jelentették be a hivatalos szervek.
Osztrák kisokos áramszünet esetén

Osztrák kisokos áramszünet esetén 

A körlevélből megtudható, hogy mi a teendő és a helyes követendő eljárás egy teljes és tartós áramszünet következtében kialakult helyzetben.
Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával

Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával 

Újabb szakasza készült el az S7-es gyorsforgalmi útnak Ausztriában.
Ha nyár, akkor Ausztria -  vulkánok, kristályok, császári látnivalók

Ha nyár, akkor Ausztria - vulkánok, kristályok, császári látnivalók 

Akik idén nyáron különleges élményeket keresnek, legjobb, ha nem is mennek messzire.
Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést

Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést 

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) magyarországi képviseletének vezetőjével a Klasszis Klub március 21-ei adásában beszélgettünk.
A hely, ahol a hegyi doktor rendel

A hely, ahol a hegyi doktor rendel 

A családi ház, illetve a rendelő, ahol a "Der Bergdoktor", azaz "A hegyi doktor újra rendel" forgatása zajlik immár 17 éve, valóban olyan, mint a filmeken.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.