Oxigénhiány a Balti-tenger partjainál

Ezerötszáz éve nem tapasztalt oxigénhiány alakult ki a Balti-tenger partjainál az elmúlt évszázadban. Bár a tenger több része hosszú ideje szenved az oxigénhiánytól, a tengerparti területeken az elmúlt 1500 évben nem volt tapasztalható ilyen mértékű oxigénhiány - állapították meg finn és német kutatók. Eredményeiket az Európai Földtudományi Unió (EGU) Biogeosciences című tudományos lapjában mutatták be.

A kutatók szerint az ember okozta szennyezés, a Balti-tengert körülvevő országokból származó trágya és szennyvíz a fő oka a régió part menti vizei oxigénhiányának. Az alacsony oxigéntartalmú területek terjedésének végzetes következményei lehetnek: csökkenthet a halhozamot és a tengeri élővilág erőteljes pusztulásához vezethet - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Tom Jilbert, a Helsinki Egyetem kutatója szerint a 20. században a Balti-tengerbe nagy mennyiségben került emberi tápanyag, melynek hatása mai napig érezhető. Annak ellenére, hogy a legutóbbi mérések szerint csökkent az efféle szennyező anyagok kibocsátása, az új tanulmány alapján arra a következtetésre jutott, hogy "nincs nyoma a javulásnak" a Finnország és Svédország közötti partvidéki tengeri régióban, az Archipelago-tengerben.

Ennek oka a tudósok szerint a klímaváltozás. A melegebb víz ugyanis kevésbé képes megtartani az oxigént, így a globális felmelegedés súlyosbítja az oxigénhiányt - fejtette ki Sami Jokinen, a finnországi Turku Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. "Nem a klímaváltozás volt a nagy holt zónák kialakulásának oka, de ez a gyógyulás késleltetésének fontos tényezője" - tette hozzá.

Annak kiderítésére, hogy mi erősítheti az oxigénhiányt és milyen szerepet játszik ebben a klímaváltozás, a kutatócsoport az Archipelago-tenger fenekéről egy négy méter hosszú üledékmagot fúrt ki és vizsgált meg. Ennek segítségével először tudták megfigyelni, hogyan változott az oxigénszint az elmúlt 1500 évben.

A partvidéki régiókban az oxigénhiány különösen súlyossá a modern korban vált - emelte ki Jilbert. A kutatócsoport az megfigyelte, hogy az oxigénszint a 900-1350 közötti, az úgynevezett középkori éghajlati anomália idején is alacsony volt, de a jelenlegi oxigénhiány ahhoz képest is példátlanul súlyos mértékű.

Az adatok szerint ez az oxigénhiány az 1900-as évek végén kezdődött, évtizedekkel korábban, mint azt eddig hitték és korábban, mint a vízminőség-ellenőrzések kezdete. A Balti-tenger földlemeze emelkedik, mióta a jégkorszak végén eltűnt róla a súlyos jég, ez az emelkedés pedig még hajlamosabbá tesz néhány part menti területet az oxigénhiányra. Az emberi tevékenységből származó szennyezőanyagok ráadásul a 20. század fordulóján tovább növelték az oxigénhányt. Ezen szennyezőanyagok vízbe kerülésének hosszú távú hatása van, nehezebben állítható meg a szerepük a holt zónák terjedésében.

A Balti-tenger partvonalánál lévő folyók ilyen anyagokat szállítanak a tengerbe, elősegítve ezzel az algavirágzást. Amikor az algák meghalnak, lemerülnek a tengerfenékre, ott a baktériumok lebontják őket, ehhez pedig oxigént használnak fel. Ha csökken a vízbe kerülő trágya és egyéb szennyezőanyagok mennyisége, várhatóan csökken az algavirágzás mértéke és csökken a holt zónák kiterjedése - véli Jilbert. A holt zónában azonban a lebomló algák több foszfort bocsátanak ki, amely visszaáramlik a felszíni vízrétegekbe, ahol a cianobaktériumok növekedését támogatja. Ezek a baktériumok nitrogént vesznek fel a légkörből. "Ennek eredményeképpen ezeknek a tápanyagoknak - foszfornak és a nitrogénnek - a mennyisége azt követően is magas marad, hogy csökkent az emberi tevékenység hatása. Ez egy önmagát fenntartó ördögi kör, megállításához évtizedekre van szükség" - fejtette ki Jilbert. 

A jó hír az, hogy a Balti-térségben több ország is lépéseket tett ezen anyagok kibocsátásának csökkentésére és néhány tengerparti területen már látható fejlődés  - mondta a szakértő.

Forrás: MTI


Máltán tűzijáték festi az eget

Máltán tűzijáték festi az eget 

A színpompás tűzijáték előadások idén április 20. és 30. között öt helyszínen kerülnek megrendezésre.
Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein

Megszűnik a határellenőrzés Románia repülőterein 

Emellett a határrendészet mobil egységei továbbra is végezhetnek bejelentetlen ellenőrzéseket.
Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban

Rekord számú magyar munkavállaló az osztrák turizmusban 

Fenntarthatóság állt az idei bécsi Ferien Messe fókuszában.
Köln már most focilázban ég

Köln már most focilázban ég 

Kölnben játszik a magyar csapat a futball EB-n. És mi lehet ott a 90 percen túl?
Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek

Visszaállítják a határellenőrzést az EB idején a németek 

Minden németországi határátkelőnél ellenőrzést tartanak a nyári futball Európa-bajnokság ideje alatt, jelentették be a hivatalos szervek.
Osztrák kisokos áramszünet esetén

Osztrák kisokos áramszünet esetén 

A körlevélből megtudható, hogy mi a teendő és a helyes követendő eljárás egy teljes és tartós áramszünet következtében kialakult helyzetben.
Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával

Hamarosan összekötik az M30-ast az A2 osztrák autópályával 

Újabb szakasza készült el az S7-es gyorsforgalmi útnak Ausztriában.
Ha nyár, akkor Ausztria -  vulkánok, kristályok, császári látnivalók

Ha nyár, akkor Ausztria - vulkánok, kristályok, császári látnivalók 

Akik idén nyáron különleges élményeket keresnek, legjobb, ha nem is mennek messzire.
Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést

Czeiszing Miklós: Nyárra érdemes északi úti célt választani, hogy a hőség, a szárazság ne zavarja a pihenést 

A Német Turisztikai Hivatal (DZT) magyarországi képviseletének vezetőjével a Klasszis Klub március 21-ei adásában beszélgettünk.
A hely, ahol a hegyi doktor rendel

A hely, ahol a hegyi doktor rendel 

A családi ház, illetve a rendelő, ahol a "Der Bergdoktor", azaz "A hegyi doktor újra rendel" forgatása zajlik immár 17 éve, valóban olyan, mint a filmeken.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.