hirdetés
hirdetés

Szakolczai kalács, sörfürdőzés és koronázási ünnepség

Szlovákia pozsonyi régiójába látogatók sétákat tehetnek Szakolcza különböző korokból való épületei között, miközben a hagyományos szakolczai kürtőskalácsot kóstolgathatják. Kellemes hajózást tehetnek a természeti kincsekben gazdag Bata-csatornán vagy sörfürdőzhetnek Sándorfán. Holics múlttól sóhajtó várkastélya pedig romantikus visszaemlékezést kínál. 

hirdetés

A 15 ezer lakosú szlovák város, Szakolcza (Skalica) a Morva folyó partján található, amely elválasztja egymástól Szlovákiát és Csehországot. Nyolcszáz éves múltra tekint vissza a város, így az oda látogatók különböző stílusú épületeket nézhetnek meg, amelyeket a város megőrzött. Egymás mellett él a gótika, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a szecesszió és a szocialista stílus. 

Szakolcza /  fotó: Ágoston Enikő
Szakolcza / fotó: Ágoston Enikő

Az 1905-ben épült kultúrpalota őrzi a morvai és a szlovák hagyományokat. A Dušan Jurkovič által tervezett épületbe morvai festők érkeztek, akik Szakolcza lakosainak életét örökítették meg képeiken.

Szlovákiában Szakolcza városából terjedt el a kürtőskalács: Gvadányi József költő 1783-ban érkezett a városba, Erdélyből hivatott maga mellé szakácsot, aki a szakolczaiak számára ismeretlen, rejtélyes ételt készített. A helyi lakosság azelőtt még sosem találkozott a kürtőskaláccsal. Sokáig csak a háztartásokban készítették, majd a recept elterjedt a családok között. 

Szakolczai kalács /  fotó: Ágoston Enikő
Szakolczai kalács / fotó: Ágoston Enikő

Először szakolczai kalácsnak hívták, de a 20. század elején a trdelnik szlovák elnevezést kapta. A magyar hagyományokkal készített kürtőskalács abban különbözik a trdelnik-től, hogy Szakolczán vastagabb és puhább a tésztája. A dióval együtt sütik a lángok között, míg Magyarországon utólag szórják rá a diót. A tredelnik ma már európai uniós védjegyet visel.

Szakolcza kikötőjében hajóra ülhetünk, és a természetvédelmi területen lévő Bata-csatornán, az érintetlen növényzetben megbúvó és éneklő madarakat hallgatva gondtalan álomba ringat a természet.

A cseh határon fekvő szlovák város, Holics egy múltba temetett várkastélyt őriz magában. A két emeletes várkastély Mária Terézia nyári rezidenciája volt. Felújításának befejezésére még hosszú időt kell várni, hiszen csupán a tető kicserélésére volt lehetőség, és pár földszinti szobát újítottak fel, amit múzeumként rendeztek be, hogy bemutassák az épület történetét, a helyi hagyományokat. 

Holics / fotó: Ágoston Enikő
Holics / fotó: Ágoston Enikő

A két emeletből az elsőn látogatható két terem, ami megőrizte díszítettségét. Ahogy felsétálunk a díszes korlátú lépcsőn, át a nagy termeken, szinte hallani, ahogy a múlt sóhajt a várkastély falai között.

A megtekinthető termek közül az egyik a kínai terem, ahol ázsiai kultúrát ábrázoló festmények borítják a faajtókat, a falakat, üvegcsillárok lógnak a plafonról és fafaragványok keretezik a tükröket.

A másik különleges helyiség a kastélyban a kápolna, ami arisztokratikus és múltbeli magasztos hangulata miatt népszerű esküvői helyszín. Mária Terézia használta a kápolnát, ahol a szertartást a második belső erkélyről nézte kíséretével.

Szlovákia számos különleges módot nyújt a kikapcsolódásra, köztük a sörfürdőzés. Harminc-negyven perces fürdőzés ajánlott, amit a vállalkozó szellemű utazó eltölthet egy nagy kádban, és közben fogyaszthatja a ház sörét egy külön csapon, ami szintén a kádba vezet a fürdővizes csap mellett.

Ezt az élményt nyújtja Sándorfán a Sandorf étterem, ami sörfőzde, wellness és szálloda is egyben.

A július 17-én megrendezett pozsonyi koronázási menet a régmúlt élénk színeivel vonult végig a városon. A hagyományos útvonal a várból indul és egészen a főtérig tart, amit az utcák köveibe illesztett arany, néhol korona lenyomatú tallér jelez. 

Pozsonyi koronázási menet / fotó: Ágoston Enikő
Pozsonyi koronázási menet / fotó: Ágoston Enikő

A koronázási menet után várjátékokat rendeztek a Duna másik partján, táncokkal, izgalmas kardforgatással és lovas összecsapásokkal, ügyességi feladatokkal.

A koronázási menet útvonala keresztülhalad a Szent Mihály kapun, ami alatt a hagyomány szerint teljesen némán kell átsétálni, különben balszerencse éri a megszólalót. 

A 14. századi Márton-dóm kupoláján ékesedik az arany korona, ami arra emlékeztet, hogy hajdan koronázási város volt Pozsony, 1563 és 1830 között minden magyar királyt itt koronáztak, és itt nyugszik Pázmány Péter is.

A pozsonyi vár kimagaslik tornyaival és a távolban folyamatosan előtűnik a város alacsonyabban fekvő utcái felől. A 15-17. században kapta meg mai formáját és a város jelképévé vált. Nemrég egy új barokk kertet is kiépítettek az udvarában.

Az Új híd pillérjének tetején található UFO-ról pedig teljes rálátást nyerhetünk Pozsonyra, és előzetes asztalfoglalással lehetőség nyílik kávézásra vagy étkezésre.

Pozsonyból Dévénybe hajóval juthatunk el, ez a leglátványosabb módja az odautazásnak. A Duna sodrásával szemben haladva egy óra hossza körüli az út, visszafelé pedig feleződik a menetidő. 

Dévény /  fotó: Ágoston Enikő
Dévény / fotó: Ágoston Enikő

A Dunáról teljes látvány nyílik a magasban emelkedő várra és Dévény vízparti részére, amely a vár alatt épült. Megkerülve a hegyet egy kellemes lejtős sétával juthatunk fel a várba, amit a Dunával ellentétes oldalról zöldellő hegyek vesznek körül.

A vár római, morva kori és középkori maradványai fedezhetők fel. Az egy hónapja mindenki számára látogatható toronyból messzire látni a tájra. A várban kialakítottak egy múzeumot is az építmény történetéről.

Ágoston Enikő
a szerző cikkei

(forrás: Turizmus Online)
hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint megoldást jelent a budapesti tömegturizmus problémára, ha a főváros kikerül az olcsó desztinációk köréből?

Kiadónk társoldalai