hirdetés
hirdetés

Eltérő mértékben nőtt a turistaforgalom a hazai településeken

Felborult a papírforma

Magyarország turisztikai forgalma 2015-ben összességében a papírforma szerint alakult: amennyivel több volt a napsütéses órák száma, annyival nagyobb volt a forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken. Az általános tendencia alól egyedül a leginkább napvezérelt turisztikai régió, a balatoni volt kivétel, ahol a forgalom növekedése jól láthatóan elmaradt az országos átlagtól.

hirdetés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február közepén tette elérhetővé a kereskedelmi szálláshelyek 2015-ös forgalmi adatait. Egyes települések vendégéjszakaszámait legyűjtve megpróbáltuk kiszámolni a fontosabb változásokat. A települések teljesítményében egymáshoz és a korábbi év forgalmához képest jelentkező változások mellett megnéztük azt is, milyen elmozdulások voltak a gazdasági válság alapján az utolsó békeévnek tekinthető 2008-as esztendőhöz képest. Mint a három táblázatból kitűnik, az országos, a fővárosi és vidéki adatok mellett hangsúlyosan építettünk a KSH által top 50 néven kezelt 48, illetve már csak 47 település adataira.

Azt gondoljuk, hogy a számsorok mindent elmondanak, amit ilyen adatokból meg lehet tudni. Egyértelműen kiderül, hogy 2015-ben az ország egészében és a nagyobb térségek többségében határozottan fejlődést regisztrálhattak a korábbi évhez képest. Hat százalék feletti volt a vendégéjszakák számának növekedése nemcsak országosan, hanem külön Budapestet nézve, sőt vidéken is, ha a balatoni adatokat kivesszük az összehasonlításból.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országosan és egyes térségekb en 2015-ben az egy évvel korább i és a 2008-as adat okka l összevetve
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országosan és egyes térségekb en 2015-ben az egy évvel korább i és a 2008-as adat okka l összevetve

A Balatonnál a régió egészét nézve, de a legkiemelkedőbb forgalmat bonyolító kilenc településen is egy százalék alatti volt a forgalom növekedése. De még akkor is csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk, ha nem számolunk az orosz turisták forgalmának radikális csökkenésével küszködő Hévízzel.

A balatoni adatokra nehéz magyarázatot találni, hisz a régiónak legalább ugyanazt a növekedést hoznia kellett volna, amelyet az ország más részei produkáltak. De a kínálata alapvető részét a vízparti turizmusra építő térségnek talán még az országosnál is nagyobb növekedést kellett volna mutatnia, mivel a tavalyinál strandbarátabb időjárást egy évtizedre visszamenőleg sem találunk.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a KSH top 50-összeállításában szereplő 33 vidéki településen 2015-ben az egy évvel korább i és a 2008-as adat okka l összevetve
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a KSH top 50-összeállításában szereplő 33 vidéki településen 2015-ben az egy évvel korább i és a 2008-as adat okka l összevetve

Hasonló kép alakul ki akkor, ha a 2015-ös forgalmi eredményeket a 2008-assal összevetjük. Amíg országosan és a Balaton nélkül számolt vidéken 29 százalékos volt a növekedés, Budapesten pedig jóval meghaladta a 40 százalékost, addig a balatoni régióban csak 10 százalékról beszélhetünk. Ugyanilyen tendenciákat figyelhetünk meg akkor is, ha a külföldi vagy a belföldi vendégekre lebontva nézzük meg az adatokat. A balatoni régió általában elmaradt az ország más vidékeitől. Egyedül a belföldi vendégforgalom hosszabb távú fejlődésénél billen a mérleg a balatoni térség javára.

Az éves adatok alapján Budapesten továbbra is töretlennek látszik a fejlődés, bár a legnagyobb forgalmat bonyolító 5. kerület növekedése itt is elmarad a többi meghatározó kerületétől. A KSH top 50-es csoportjába tartozó 14 kerület között helycsere csak az utolsó három helyen volt. A 4. kerület két pozícióval hátrébb került, mert a korábban szorosan mögötte álló 10. és 12. kerület nagyobb javulást tudott realizálni.

A top 50-be tartozó 33 vidéki település sorrendjében is csak kisebb változások voltak. Az első öt helyen, akárcsak tavaly, Hévíz, Hajdúszoboszló, Siófok, Bük, Balatonfüred osztozik. Keszthely, Sopron három, Zánka kettő, Sárvár, Győr, Miskolc, Egerszalók, Tihany, Hegykő és Mosonmagyaróvár egy-egy helyet csúszott lejjebb. Miközben Debrecen három, Nyíregyháza, Székesfehérvár kettő-kettő, Zalakaros, Eger, Szeged, Balatonszemes, Harkány, Gyöngyös, Kecskemét, Mátraszentimre egy-egy helyet javított korábbi helyezésén.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a KSH top 50-összeállításában szereplő 14 budapesti kerületb en 2015-ben az egy évvel korább i és a 2008-as adat okka l összevetve
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a KSH top 50-összeállításában szereplő 14 budapesti kerületb en 2015-ben az egy évvel korább i és a 2008-as adat okka l összevetve

(forrás: KSH)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai