Versenytársak vagy kiegészítik egymást?

Szeptember elején Budapesten zajlott az 1970-ben alapított Utazási és Turisztikai Tanácsadók Szövetsége (TTRA) Európai Tagozatának konferenciája, amelynek középpontjában az egészség, a wellness és a turizmus kapcsolatrendszere állt.

A konferencia egyik tematikája a nyugati és a keleti wellness felfogás, kereslet és kínálat komparatív bemutatása volt. A Corvinus egyetem tanára, Melanie Smith nyitóelőadása a földrészek és régiók wellness felfogásbeli különbségeit taglalta. A kutató minden földrajzi területről bemutatta a kínálat legjellemzőbb vonásait: a holisztikus ázsiait, a tengervizes kezeléseken (thalasso) alapuló mediterránt, a szafari jellegű afrikait, a Hammamra épülő arabot vagy éppen a gyógyászatból kifejlődött kelet-európait. A modern európai wellness trend meglepő módon az ázsiai tradicionális spa elemeiből merít, fejtette ki Gerry Bodeker, az Oxfordi egyetem tanára, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sikeres spa kulcsa az autentikusság, a vendégszeretet és a helyi alapanyagok használata. Hangsúlyozta, hogy nem szerencsés egy adott helyen honos kínálati elemeket idegen környezetbe helyezni, mert elveszíthetik hitelességüket. Illusztrációként az azonos földrészen található japán, thai és fülöp-szigeteki gyakorlat egyedi elemeit mutatta be. Vélemények ütköztek azzal kapcsolatban is, hogy vajon a régiónkban terjedő medical wellness mennyire járható út. Volt olyan előadó, aki szerint a gyógyászat és az elegáns, luxus körülmények zajló wellness szolgáltatások nem kombinálhatók. Mások úgy vélik, hogy pont ez az út, amelyen továbbhaladva Kelet-Európa a saját hagyományaira építve fejlődhet tovább.

Mezősi Csilla egészségturizmus-szakértő az egyik hazai konferencián három pillért emelt ki, amelyre a jövőben alapozni lehet: a határon átnyúló, az idősebbeket célzó ellátási rendszer, a fogászati turizmus és a gyógyszerekre épülő gyógy-turizmus, ezért ezt a három területet közösen kell promótálni.

Régiós vetélytársak

A világtrendek mellett a közép-európai gyakorlatot boncolgató előadások is tanulsággal bírtak. A cseh és a lengyel egészség és wellness ipar sok hasonló jegyet mutat a magyarhoz és mindhárom országban a turizmuson belül is kitüntetett figyelmet kap. Ez olvasható a lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal legfrissebb tájékoztatójában is, amely szerint a gyógyturizmus dinamikusan növekszik Lengyelországban. Az év első felében 120 ezer külföldi turista több mint fél milliárd zlotyit költött erre a célra és a második félévben 15-20%-os növekedésre számítanak. Elsősorban a fogorvosok és a plasztikai sebészek kedvező árai, a rövid várakozási idő, valamint a szolgáltatás magas színvonala vonzzák a turistákat Lengyelországba.

A cseh Alzbeta Kirelova a hagyományos gyógyításra koncentráló gyógyközpontok és a modern, holisztikus wellness létesítmények versenyét, illetve egymás mellett élését elemezte. A cseh gyógyfürdőket évente 600.000 fő látogatja, minden második külföldi vendég: főleg Németországból, Oroszországból, Ausztriából és Szlovákiából érkeznek. Az uniós állampolgárok a saját biztosításuk alapján jogosultak a cseh kezelésekre. A mai trendeknek megfelelően, a cseh komplex gyógykezelések időtartama is az utóbbi években folyamatosan csökkent és 2008-ban 11,8 nap volt, szemben a 2002-es 21 nappal. Ugyanakkor pozitívum, hogy a gyógy és wellness turizmus egész éves tevékenység, azaz nincsenek főszezonok és üresjáratok. A cseheknél a wellness nem olyan régi keletű, mint a nyugati államokban, de rohamosan fejlődik, mivel sokan az egészséges életmód fontos elemének tekintik. A gyógyspa viszont hosszú múltra tekint vissza, így a cseh wellness térségi társaihoz hasonlóan a gyógyászati iparra alapulva fejlődik. Arra a kérdésre, hogy a két ágazat versenytárs-e vagy egymás kiegészítői, a kutató az utóbbira tette le a voksát.

Német wellness csillagok

A wellness hotelek szabályozása, osztályba sorolása országonként eltérő. A németek élen járnak a wellness hotelek minőségbiztosításában. A gyógy- és wellness hotel állomány hat évvel ezelőtt kezdődött teljes körű felmérése nyomán napjainkra kialakított kategóriáknak köszönhetően a vendég pontosan tudja, hogy mit várhat el az adott szállodától. A német Kathrin Spiller részletes ismertetőt tartott a fontos kritériumokról, melyek egyike, hogy a szállodáknak legalább a 3-4 csillagos színvonalat el kell érniük a normál szállodáknál alkalmazott besorolás szerint. Jelenleg Németországon kívül Svájcban és Olaszországban vannak “wellness stars” szállodák. Mivel Németországban a spa létesítményekben dolgozók számára nincsenek kötelező standardok, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. Az alkalmazottak felkészültségének fontosságát a konferencia előadói közül többen is hangsúlyozták, például az osztrák Roger Allen.

Spórolva utaznak a fogászati turisták

Zoltán Judit, a lugánói egyetemen kutatója megkülönbözteti a kifejezetten a fogászati kezelésekért külföldre utazókat a fogászati turistáktól. Ez utóbbiak gyakran csomagtúra keretében érkeznek, s bár a turisztikai motiváció esetükben csak másodlagos, ennek ellenére fontos tényező. Kutatásából fény derül a fogászati turisták jellemzőire: átlagéletkoruk 45-60 év, és a német nyelvterület mellett főleg Nagy-Britanniából, Olaszországból és az USA-ból érkeznek. Elsősorban a középosztály tagjai, akik közül minden második családtagokkal és barátokkal utazik. A szálláshelyek közül a háromcsillagos szállodákat favorizálják és 90 százalékuk fapados légitársasággal érkezik. A legfontosabb motivációs tényező számukra a jó ár-érték arány és csak másodlagos a wellness, a vásárlás, a városnézés vagy egyéb aktivitás. Az ide érkezők az otthoni költségeik 50-70 százalékát tudják megspórolni, s átlagban 3-4000 eurót költenek. Becslések szerint 2009-ben mintegy 600 ezer vendégéjszakát és közel 90 milliárd forintos bevételt hozott hazánknak a fogászati turizmus.

 

Lelki megtisztulás a nagyvárosban

Roos Gerritsma holland kutató kollégáival arra vállalkozott, hogy az urbanizált XXI. században a városlakók szempontjából elemezze a létező keresleti és kínálati elemeket. Mivel a városi emberek egyre inkább vágynak a csendre és elmélyülésre, a városi wellness központoknak a kulturális kikapcsolódás változataként kell megjelenniük. Ugyanakkor a modern városok többségében nincsen történelmi spa, sem termálvíz, sem autentikus guru vagy gyógyító, hogy a városiak által elvárt autentikus élményt biztosítani lehessen. Amszterdam, London és Berlin keresleti tényezőit vizsgálva a szakember négy aktivitást talált, amelyre a legnagyobb kereslet mutatkozik: a fitnesz, a joga, a meditáció és a masszázs.

A holland kutatás abból a szempontból érdekes a magyar turisztikai szakemberek számára, mivel Budapesten miden rendelkezésre áll ahhoz, hogy az ide érkező városlátogató a kulturális attrakciók közé valamelyik fürdő meglátogatását is belevegye. A városban már a rómaiak óta virágzik a fürdőkultúra, amely a török hódoltság és a Monarchia alatt új lendületet kapott. Nemes Andrea, a Corvinus egyetem docense a főváros négy fürdőjének - a Gellért, a Rudas, a Lukács és a Széchenyi - összehasonlító elemzését végezte el. Megállapította, hogy a fürdők életgörbéjét vizsgálva, a négy fürdő hanyatló szakaszban található, mivel a látogatók száma csökken. Történik ez annak ellenére, hogy a fürdőkben jelentős beruházások történetek. A látogatók körében végzett felmérés szerint a Gellért és a Széchenyi fürdő szolgáltatásaival a többség elégedett, ugyanakkor a szolgáltatás színvonalán és a nyelvtudáson még van javítanivaló. A Lukács helyzete abban különbözik, hogy inkább a helyiek körében kedvelt és elégedettségi mutatója alacsonyabb az előző kettőnél. A szerző erőteljesebb marketing tevékenységet javasol, amelynek keretében a ‘Budapest - fürdőváros’ márka kialakítása szükséges. Ez a feladat azért is sürgős, mivel a főváros desztinációs életgörbéje évek óta stagnáló szakaszban van.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.