– Szol­gál­ta­tá­sunk tu­laj­don­kép­pen egy olyan jog­se­gély, amely­re ak­kor le­het szük­ség, ha kül­föld­ön vagy kül­föl­di­vel tör­té­nik pél­dá­ul bal­eset. Kép­zel­je el azt a hely­ze­tet, ami­kor egy né­met tu­ris­ta a Ma­gyar­or­szá­gon bé­relt au­tó­val Szlo­vé­ni­á­ban ka­ram­bo­lo­zik egy olasz ál­lam­pol­gár­ral. Nem egy­sze­rű fel­adat el­dön­te­ni, ki­nek és mi­lyen jog­sza­bály­ok alap­ján med­dig ter­jed a fe­le­lős­sé­ge, és azt sem kön­­nyű meg­ál­la­pí­ta­ni, me­lyik ha­tó­ság­hoz is kel­le­ne for­dul­ni. A mi nem­zet­kö­zi ügy­véd­cso­por­tunk az ilyen hely­ze­tek ki­bo­go­zá­sá­ban se­gít.

– De ha va­la­ki­nek van biz­to­sí­tá­sa, és a biz­to­sí­tó fi­zet, ak­kor a rész­le­tek az ügy­fe­let iga­zá­ból nem is érdeklik…

– Ha fi­zet a biz­to­sí­tó. Ha nem, ak­kor mi se­gí­tünk az ügy­fél­nek ab­ban, hogy még­is­csak meg­kap­ja a pén­zét. De megint hadd mond­jak egy konk­rét ese­tet: cseh­or­szá­gi iro­dán­kat ke­res­te meg egy pa­na­szos, akit olasz­or­szá­gi nya­ra­lá­sa so­rán el­gá­zolt egy au­tó. Ő a bal­eset­ben tel­je­sen vét­len volt, s a biz­to­sí­tó fi­ze­tett is: alig száz­ezer fo­rint­nak meg­fe­le­lő ös­­sze­get ka­pott, en­­nyi­re kö­tött ugyan­is biz­to­sí­tást. S ek­kor jöt­tünk mi: meg­ke­res­tük a bal­eset oko­zó­já­nak biz­to­sí­tó­ját, pert in­dí­tot­tunk, s vé­gül a tár­sa­ság pe­ren kí­vül fi­ze­tett. Több mil­lió fo­rint­nak meg­fe­le­lő ös­­sze­get ka­pott a sér­tett, mi­köz­ben ne­ki nem kel­lett sem­mi­lyen meg­bí­zá­si dí­jat elő­re fi­zet­nie.

– Ak­kor is el­vál­lal­ják a kép­vi­se­le­tet, ha pont a gá­zo­ló bíz­za meg önö­ket?

– Ter­mé­sze­te­sen, de ak­kor má­sok a fel­té­te­lek. Meg­néz­zük, mi a kö­ve­te­lés, fel­mér­jük, hogy a ren­del­ke­zé­sek­re ál­ló ada­tok alap­ján ab­ból men­­nyit tu­dunk a meg­bí­zó­nak le­fa­rag­ni, s a dí­ja­zást en­nek meg­fe­le­lő­en ál­la­pít­juk meg.

– Az Assinfort tu­laj­don­kép­pen egy ki­egé­szí­tő biz­to­sí­tás?

– Nem. Az Assinfort egy olyan le­he­tő­sé­get, amely utó­lag ve­he­tő igény­be, rá­adá­sul nem igé­nyel be­fek­te­tést, és nincs biz­to­sí­tá­si díj. A mi utó­lag meg­ka­pott ju­ta­lé­kunk ál­ta­lá­ban húsz szá­za­lék, il­let­ve olasz­or­szá­gi kár­ese­mény ese­tén tel­je­sen in­gye­nes.

– Volt már ma­gyar ügy­fe­lük?

– Hogy­ne, ed­dig csak­nem száz ma­gyar kli­en­sünk volt, akik­nek se­gí­tet­tünk kül­föl­di kö­ve­te­lé­sük ér­vé­nye­sí­té­sé­ben, sőt ma­gyar ügy­vé­dek is dol­goz­nak ne­künk.

– Ös­­sze­sen men­­nyi meg­ke­re­sést kap­tak ed­dig?

– Csak­nem 1300 le­zárt ügyünk van, s mint­egy ezer van most fo­lya­mat­ban. Míg 1998-ban alig het­ven ese­tük volt, idén már az el­ső fél­év­ben 1060 al­ka­lom­mal for­dul­tak hoz­zánk. A há­ló­zat egy­re bő­vül, s az ada­tok azt bi­zo­nyít­ják, hogy szük­ség van egy ilyen nem­zet­kö­zi jo­gász­cso­port­ra; sok­kal ha­té­ko­nyabb az ér­dek­ér­vé­nye­sí­tő ké­pes­sé­günk, mint bár­ki más­nak ezen a te­rü­le­ten. Azt sze­ret­nénk, ha mi­nél szé­le­sebb kör­ben is­mert­té vál­na: igen­is fel le­het ven­ni a küz­del­met a kül­föl­di ha­tó­sá­gok­kal, biz­to­sí­tók­kal, ér­vé­nye­sí­te­ni le­het a jo­ga­in­kat és kö­ve­te­lé­se­in­ket, mert a meg­fe­le­lő jog­se­gély nem a gaz­da­gok ki­vált­sá­ga. Mi tény­leg bár­ki­nek ál­lunk a ren­del­ke­zé­sé­re.