hirdetés
hirdetés

Erős Európában erősödő turizmus?

Az EU-elnökség hatása a hazai turizmusra

Sokáig csend volt az EU-elnökség körül, majd sorra jelentek meg a cikkek: szakértők nyilatkoztak a fél év várható bevételeiről, a több száz rendezvényről, a gödöllői kastélyt rohamléptekkel újították fel. Repkedtek a számok konferenciákon és a médiában, és a turisztikai szakma reménykedni kezdett.

hirdetés

Milliárdos bevétel

Mintegy 40 ezer hivatalos vendég várható, harsogtak a szalagcímek a felkészülés utolsó hónapjaiban, személyenként 150 eurós (vagyis hozzávetőlegesen 40 ezer forintos) napi költéssel számolva milliárdokat hozhat az EU-elnökség. Ám jött a január, és egyre több szakmai szövetség tette fel a kérdést: tagjaikat miért nem kérte fel senki az együttműködésre?

Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke még év elején sem tudott róla, hogy utazás- vagy rendezvényszervező cégeket bevontak volna a munkába. A Magyar Idegenvezetők Szövetsége (MISZ) hiába ajánlotta fel segítségét a minisztériumi illetékeseknek több alkalommal is, válasz nem érkezett – mondta el Bálint Zoltán elnök a szövetség januári közgyűlésén.

29 koordinátor

Jelek persze korábban is voltak arra, hogy a turisztikai szolgáltatók többsége a partvonalról fogja nézni a játékot. A 260 hivatalos rendezvényt a Külügyminisztérium illetékes főosztályának 29 munkatársa fogjakoordinálni, mondta el például egy szakmai konferencián decemberben Manno István főosztályvezető. Ez átlagosan napi másfél rendezvényt jelent, ám lesznek olyan napok is, tette hozzá, amikor 12 különböző esemény jut egy napra. Az is kiderült: a delegációkat önkéntes egyetemisták fogják kísérni, a szállodák pedig közbeszerzési pályázaton indulhattak a hivatalos vendégéjszakákért.

Robák Ferenc, a magyar uniós elnökség operatív ügyeinek kormánybiztosa a lapunknak adott interjúban kifejtette: még a legnagyobb tagállamok elnökségi rendezvényeit is központi szervezőcsapat koordinálja.

A fő cél a költséghatékonyság, összhangban a nyáron megfogalmazott alapfilozófiával, amely költségtakarékos, ugyanakkor európai szintű magyar elnökséget hirdetett.

Az EU-elnökség idejére három ideiglenes főosztállyal bővült a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkársága, ezek szorosan együttműködnek egymással – mondta el a kormánybiztos.

A Manno István vezette rendezvényszervezési főosztály munkáját szükség esetén a gazdálkodási és a kommunikációs főosztály is segíti, összesen mintegy hatvan főről van szó. Egyes háttérfeladatokat ezenkívül más tárcák látnak el, az akkreditáció például a Belügyminisztérium hatásköre. Az első hallásra meglepően kevés rendezvénykoordinátort tehát számos minisztériumi kolléga segíti az egymást érő elnökségi programok szervezése során, hangsúlyozta Robák Ferenc.

Idegenvezetők

A kormánybiztos kiemelte: a külügyi tárca idegenvezetőket is bevon az elnökségi munkába. A tervek szerint januárban írják alá a szerződést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK). Így lehetővé válik a kamaránál regisztrált idegenvezetők bevonása a delegációk szabadidős programjába. A részvétel mértéke egyelőre kérdéses, derül ki ugyanakkor Robák Ferenc nyilatkozatából.

Mivel a kísérőprogramok forgatókönyve már elkészült az egész fél évre, csak kisebb változtatások várhatók. Kiderülhet például, hogy bizonyos eseményekre partnerek is jönnek, vagy az egyes szaktárcák felelős munkatársainak kívánságára változik egy-egy program. Az operatív kormánybiztos úgy látja: főleg városnézések és parlamenti vezetések jöhetnek szóba az idegenvezetők szempontjából.

Vendégéjszakák

A kamarával való együttműködés más területre is kiterjed: mivel a megállapodás értelmében a BKIK tízszázalékos kedvezményt ad a kamarához tartozó szállodák áraiból, a Külügyminisztérium ajánlja ezeket a szálláshelyeket a delegációknak – tudtuk meg Robák Ferenctől. Hiszen míg a miniszteriális szintű tanácskozásoknak minden költségét az elnöklő ország állja, számos olyan küldöttség is érkezik, amelynek tagjai maguk fizetik a szállást, ilyenek például a szakértői delegációk.

Az elnökséggel összefüggő vendégéjszakáknak mintegy ötödét finanszírozzák a magyar adófizetők pénzéből, tájékoztatott a kormánybiztos. Valóban, múlt év végéig mintegy tízezer vendégéjszaka kelt el a Külügyminisztérium által kiírt közbeszerzési pályázaton. Javarészt budapesti négy-, illetve ötcsillagos szállodákban, ami nem véletlen, hiszen a protokoll szabályai szerint azonos rangú vendégeket azonos színvonalú szobában illik elhelyezni, ehhez pedig 27 tagország esetében jelentős szállodai kapacitás kell.

Jelentős árverseny és áralku történhetett a szállodák kiválasztásakor, véli Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség ügyvezető testületi tagja. A takarékos elnökség szlogenjével operáló szervezők számára nyilván nem mindegy az sem, az ár milyen komfortnövelő szolgáltatásokat tartalmaz, benne van-e például a reggeli, tartalmaz-e Wifi- vagy wellnesshasználatot. A Hotrec-életműdíjas szakember igen kedvezőnek tartja, hogy a 4-5 csillagos fővárosi szállodák április–májusban előreláthatóan tele lesznek, június második hetére pedig bajosan tudna bárki egy nagyobb konferencia résztvevőinek szállást találni. Bár hagyományosan április közepétől június közepéig a legmagasabb a szállodák foglaltsága, mondta el lapunknak Niklai Ákos, az uniós vendégek révén a hotelek idén elérhetik a válság előtti telítettségi szintet. Optimista azért is, mert az EU-elnökség más rendezvényeket is szokott vonzani: nemzetközi szervezetek, szövetségek szívesen tanácskoznak az elnöklő országban. Ilyen például a Business Europe, a kontinens legjelentősebb munkaadói szervezete, amely júniusban nálunk tartja soron következő közgyűlését. Az elnökség tehát jó hatással van a válság után éledező hivatásturizmusra.

Niklai Ákos szerint növelheti a vendégéjszakák számát, hogy a delegációtagok egy része adott esetben meghosszabbítja az itt-tartózkodást, és a hivatalos program után is marad még néhány napig. Robák Ferenc kormánybiztos becslése szerint ez a hivatalos vendégek mintegy ötödére lehet jellemző. Mindkét szakember jelentősebbnek tartja azonban az elnökségi fél év hosszú távú turisztikai hatását a direkt haszonnál.

Haszon hosszú távon

Véleményük összecseng a szlovén elnökség tapasztalataival: a hat hónapos periódus legfőbb hozadéka a szlovén gazdasági minisztérium turisztikai szakemberei által összeállított anyag tanúsága szerint a marketingerő volt. A több ezer hivatalos és kísérőrendezvény (otthon és külföldön) mind az országot népszerűsítette, ahogy az elégedett vendégek is jó hírét vitték Szlovéniának. Ami minket illet: valószínű, hogy a hazánkban most megforduló delegátusok jelentős része először jár Magyarországon, és ha kedvezőek a tapasztalataik, szívesen visszajönnek, véli Robák Ferenc operatív kormánybiztos.

A Magyar Turizmus Zrt. igyekszik is meglovagolni a hullámot: sajtóutak szervezése mellett promóciós kiadványokkal látják el az ideérkező politikusokat, a nagyobb rendezvényekre információs pulttal is kitelepülnek. De ne feledjük: a féléves EU-elnökség hivatalos találkozóit immár hagyományosan Brüsszelben és Strasbourgban tartják, az elnöklő ország csupán informális tanácskozásoknak ad otthont. Rajtunk ugyan a világ – de legalábbis Európa – szeme, ez a figyelem azonban jórészt az uniós székhelyeken zajló eseményekre fókuszál. Beszédes a szlovén statisztika: 2008-as elnökségi idejük alatt a Ljubljana közeli konferencia-központba mintegy ezer külföldi újságíró látogatott, míg a brüsszeli eseményekről háromszor annyian tudósítottak. Fontos tehát az is, amit itthonról kevésbé látunk, a külföldi rendezvényekhez kapcsolódó kulturális vagy éppen gasztronómiai rendezvények. A magyar elnökség hivatalos honlapján (www.eu2011.hu) egyebek között ezekről is tájékozódhatunk.

Gödöllő nyeresége

Úgy tűnik, az elnökségi fél év egyik nagy nyertese Gödöllő. Az uniós források bevonásával felújított, elnökségi célokra elkülönített állami pénzek felhasználásával rekordidő alatt konferencia-központtá alakított kastély a tervek szerint az EU-elnökség után is kiemelt konferencia-helyszín marad. Robák Ferenc kormánybiztos a Turizmus Trendnek elmondta: voltak aggodalmai, mivel a próbaüzemre már nem maradt idő, de az első januári rendezvények rendben zajlottak, sorra jönnek a gratuláló levelek. A minisztériumi szakember szerint kifejezetten szerencsés, hogy a tanácskozások nem a fővárosban zajlanak, így a hivatalos konvojok nem akadályozzák a budapesti forgalmat. A feszített tempójú miniszteriális találkozók során a vendégek az esti órákban érkeznek budapesti szállodájukba, másnap reggel viszik őket Gödöllőre, ahonnan aztán már egyenesen a reptérre mennek.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere úgy látja: a helyi turizmusra ugyan eddig nem volt jelentős hatással az uniós elnökség, minden okuk megvan az optimizmusra, mert a város nemzetközileg ismertté vált. Véleménye szerint egy ideig még biztosan tart a népszerűség június után is, hosszú távon azonban csak akkor profitálhatnak belőle, ha később is lesz mivel vonzani a vendéget. Erre is megvannak a városfejlesztési tervek: gyógyvízre épülve tervezik a szállodai kapacitás növelését. A fúrt kút vizét bemérték, mondta el kérdésünkre a polgármester, minősége a sárvári vízéhez hasonlítható.

Helyi vállalkozók esélyei

Gödöllő a helyi vállalkozókat is igyekszik helyzetbe hozni. Még a nyáron előnyös médiacsomagot kínált a város az érdeklődőknek, tudtuk meg Padányi Ágnes turisztikai referenstől. A vállalkozók mintegy fele élt is a lehetőséggel: jutányos áron három évre felkerülhettek a megújult városi honlapra (www.godollo.hu), hirdetésük rákerül Gödöllő turisztikai térképére, és az elnökség ideje alatt a sajtóközpontban elérhető az információs anyaguk. Az újságírók számára átalakított Művészetek Házában ugyanis külön Gödöllő-sarok működik. Részben ennek is köszönhető Padányi Ágnes szerint, hogy a médiamunkások ki-kijárnak a városba. A kastélyban konferenciázókhoz is eljut egy Gödöllő és az EU című hajtogatott leporelló, egy DVD virtuális városi sétával és kisebb, a városhoz kapcsolódó ajándékok: marcipándesszert, toll, jegyzetblokk.

Az említett törekvések szervesen illeszkednek a 2008-ban elkészült városi turisztikai koncepcióba, amelynek éppen az volt a lényege, hogy a helyi turizmus egypólusú jellege ellen hasson: a vendégek mást is lássanak a kastélyon kívül. Az elnökség most ebben is segített valamelyest, hiszen a város főtere nemrég újult meg.

A gödöllői Erzsébet szállodában 45% körüli az első fél év telítettsége, ami a tavalyi 35%-os átlaghoz képest mindenképpen előrelépés, tudtuk meg Varga Zsolt igazgatótól. Még akkor is, ha a Külügyminisztérium nyomott árakon kapja a szobákat, a bevétel tehát nem növekszik a kihasználtsággal egyenes arányban. Újságírók, tolmácsok, a delegációk háttérszemélyzete jön ide, mivel a külügy is felvette a hotelt az ajánlott szállások közé. Ez a vendégkör azonban csak egy-két héttel az érkezés előtt szokott foglalni, nehéz tehát egyelőre megítélni, hányan választják majd a kastélytól néhány perces sétára fekvő hotelt. Varga Zsolt elmondta: korábban szó volt róla, hogy az Erzsébet a delegációk nappali pihenőszállodájaként funkcionál majd, később az ötletet elvetették a szervezők. Az elnökség ugyanakkor egyéb rendezvényeket is vonz, az önkormányzati tulajdonú, 62 szobás Erzsébetben idén megugrott a céges meetingek és más konferenciák iránti kereslet.

Elnökség után

Az elnökségi időszak ugyan korlátozásokat is jelent a város életében, de a helyi várakozások szerint az év második fele ugrásszerű növekedést hoz majd a helyi turizmus számára. Gödöllő ráadásul nem tesz fel mindent egy lapra: az elnökséggel párhuzamosan zajlik a barokk év is, ennek keretében kerül például ide egy évre az a Mária Terézia-szobor, amely egykor a budapesti Hősök terén állt, majd sokáig a Szépművészeti Múzeum raktárában porosodott. Hiszen a barokk évvel egyebek között a híres uralkodónő látogatásának 260. évfordulójára emlékezik a város. (www.godolloibarokkev.hu)

A királyi kastély is készül az elnökség utáni időkre, tájékoztatott Ujváry Tamás igazgatóhelyettes. Amellett, hogy később is protokoll- és diplomáciai helyszín marad, az elnökségre rohamtempóban felújított lovarda például két óra alatt ki- és bepakolható, multifunkcionális térré alakul majd. Modern kiállításait időről időre koncertek és konferenciák váltják a jövőben. Addig is, a változó nyitva tartásról és parkolási rendről a kastély honlapján folyamatosan tájékozódhatnak a látogatók. (www.kiralyikastely.hu)

Takarékos megoldások

A képlet tehát nyilvánvaló. Miközben a soros elnökségnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, a hivatalos vendégek a megszokott színvonalat várják el, akárhova is kerüljenek, takarékos elnökség csak úgy valósítható meg, ha a szervezők költséghatékonyságra törekszenek. Ezért részesíti például előnyben a lebonyolításért felelős Külügyminisztérium az állami helyszíneket: a Gödöllői Királyi Kastélyt, a Néprajzi Múzeumot, a Vidékfejlesztési Minisztériumot a szállodai rendezvénytermekkel vagy egyéb konferencia-helyszínekkel szemben. Robák Ferenc kormánybiztos szerint így mindkét fél jól jár, az épületek állagmegóvásáért, illetve felújításáért cserébe a központi költségvetést nem terheli bérleti díj, a vendégek pedig örülnek a különleges, történelmi helyszíneknek.

Reálisan, úgy tűnik, az látja a helyzetet, aki messzebbre tekint, és az elnökségi fél év rövid távú turisztikai bevételei helyett a távlati marketinghaszonra helyezi a hangsúlyt. Reméljük, a magyar elnökség szlogenjének megfelelően Európa valóban erősödik, és gazdagodó polgárainak tudatában immár Magyarország is feldereng majd, amikor világot látni indulnak.

A szlovén példa

Szlovéniának a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam közül elsőként kellett megbirkóznia az uniós elnökség feladatával. 2008 elején került rá a sor, a mintegy kétmillió lakosú ország lelkesen és nagy várakozással vágott bele a feladatba. Lucija Jager, a szlovén turisztikai bizottság PRmunkatársa most, két év elteltével mesél a tapasztalatokról a Turizmus Trendnek.

„Az uniós elnökségben lehetőséget láttunk arra, hogy az országot ismertebbé és vonzóbbá tegyük. Igyekeztünk hansúlyozni, hogy Szlovénia fiatal ország, ugyanakkor történelmileg és kulturálisan is fontos, és gyönyörű természeti élményeket kínál. Úgy látjuk, hogy a fél év során nőtt az ország turisztikai jelentősége. Az érkezések száma a szlovén statisztikai hivatal adatai szerint 2008-ban 3,2 %-kal haladta meg az előző évi szintet. A vendégéjszakák száma 1,8 %-kal volt magasabb 2008-ban, mint 2007-ben. Tekintve, hogy 2008 második felében a gazdasági válság világszerte erősen éreztette a hatását a turisztikai szektorban, ezt a néhány százalékos növekedést sikernek könyveljük el. Hozzáteszem, az érkezések és vendégéjszakák számának növekedése nem kizárólag az uniós elnökség számlájára írható, szerepet játszott benne turisztikai kínálatunk szélesedése is.

A legfontosabb marketingkampány az elnökséggel összefüggésben az EU Road Show volt, ezt a kormányzati kommunikációs irodával együttműködve valósítottuk meg. Több mint húsz uniós városban mutatkoztunk be önálló programként vagy más események keretén belül. Az EU Road Show során számos témát érintettünk, előtérbe került a kultúra, a turizmus, a sport, a tudományos élet. A célcsoport széles volt, és természetesen a sajtó képviselőiről sem feledkeztünk meg, hiszen tudjuk, mennyire fontos, hogy Szlovéniát hogyan jelenítik meg a médiában. Emellett a nagyközönséget és turisztikai szakembereket is céloztunk a kampánysorozattal.”

A szlovén gazdasági minisztérium turisztikai igazgatósága a 2008-as elnökségi periódus tapasztalatairól 2009-ben összefoglalót készített a magyar kollégáknak. A prezentációt Ana Bozicnik, a minisztérium munkatársa bocsátotta rendelkezésünkre. Ebből kiderül, hogy az ország turisztikai marketingje a szlovén turisztikai bizottság és a kormányzati kommunikációs hivatal közös feladata volt. Az elnökségi fél év során 15-20 ezer fő látogatott az országba a hivatalos programok kapcsán, és sok szlovén utazott külföldre, tehát a kiutazók száma is megugrott. A kampány már az előző évben megkezdődött Ljubljana népszerűsítésével és az ország turisztikai lehetőségeinek szélesebb körű megismertetésével. A legfőbb hozzáadott értéket a turizmus szempontjából az elnökséggel összefüggő marketinglehetőség jelentette, állapítja meg a dokumentum. A kampány során Szlovénia erősen támaszkodott az osztrák tapasztalatokra és az osztrák kollégák segítségére. Az elnökség hivatalos honlapjára sokan kattintottak a fél év során, így ez is a promóciót szolgálta. A fél év során szervezett mintegy 8 ezer kisebb-nagyobb eseményből 283 zajlott Szlovéniában, több mint 3000 Brüsszelben. Összesen 260 kulturális programmal népszerűsítették az országot otthon és külföldön. Brdo, a főváros közeli konferenciaközpont, amely az elnökségi események fő helyszíne volt Szlovéniában, 122 találkozónak adott otthont. A vendégek befogadására több hotelt is építettek a fővárosban, ezeket azután turisztikai célra hasznosították. A prezentációból az is kiderül: több szolgáltató is sérelmezte, hogy az elnökségi események túlságosan a fővárosra és környékére koncentrálódtak. Ennek azonban biztonsági és egyéb praktikus okai voltak, fontos szempont volt például a repülőtérhez való közelség. A dokumentum végül megállapítja, hogy az elnökség turisztikai eredménye mindenképpen hosszú távon válik jelentőssé, hiszen az elégedett vendég az ország legjobb nagykövete.

 

A magyar soros elnökség

Az elnökséget adó ország feladata, hogy szervezze az EU Tanácsának munkáját, amely a tagországok állam- és kormányfőit tömöríti. Ebben az értelemben a soros elnök irányítja az uniót, feladata a működés folyamatosságának és rugalmasságának biztosítása.

A mindenkori elnökség meghatározó szerepet játszik abban, hogy irányításának fél évében mely ügyek kerülnek a Tanács figyelmének középpontjába, és nagy befolyást képes gyakorolni arra, hogy az EU miként kezelje a különböző politikai és gazdasági kihívásokat. Az elnökség munkáját az adott tagállam által meghatározott prioritások mentén szervezi. Három egymást követő elnökséget betöltő tagállam egyfajta „trióban” szorosabban is együttműködik egymással: megoszthatják egymással tapasztalataikat, segítik egymást a felkészülésben, és szorosan együttműködnek feladataik ellátásában. Spanyolország, Belgium és Magyarország közös trióelnökségi programot dolgozott ki. A magyar elnökség politikai napirendjét az emberi tényező köré kívánja építeni, négy fő témakörre összpontosítva: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika.

Forrás: www.eu2011.hu

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai