hirdetés
hirdetés

Jogosulatlan utazásszervezés

Büntetlenséget élveznek a feketézők?

Egyre nehezebb megfogni a jogosulatlan utazásszervezőket: a szórólapokon már évek óta nem kötelező a regisztrációs szám feltüntetése, az április közepén életbe lépett új szabálysértési törvénybe pedig nem került be a jogosulatlan utazásszervezés, mint tényállás. A szakmában óriási a felháborodás.

hirdetés

A regisztrációs szám feltüntetésének új, enyhébb előírásai a szolgáltatások szabad áramlását szabályozó uniós direktíva átvételekor kerültek bele a 2009/LXXVI., úgynevezett szolgáltatási törvénybe - mondta el Békési Tamás. „A szolgáltató legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt” közli a kuncsafttal a regisztrációs számot – szól a jogszabály.

A három év után most felszínre került probléma oka részben az, hogy a direktívából történő átvételt nem előzte meg szélesebb szakmai egyeztetés - tudtuk meg az MKEH egy volt munkatársától, aki szerint a hivatal csak 8 nappal a kihirdetés előtt értesült a változásról.

Nem találta szerencsésnek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem, hogy a regisztrációs szám kötelező szerepeltetése megszűnt. Ez szerintük fogyasztóvédelmi szempontból is aggályos. Az NGM továbbra is javaslandónak tartja a szám egyértelmű közlését, láthatóvá tételét, mivel a „szolgáltató ezáltal is kifejezésre juttathatja, hogy a piac olyan szereplője, melyhez az utas bizalommal fordulhat” - így az NGM lapunk érdeklődésére elküldött válasza. „A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen nyitott e kérdés jogi vonatkozásainak az érintettek bevonásával történő megvizsgálására” – írja a levél.

Övön aluli ütés?

Ennél aggasztóbbnak tűnik, hogy az eddig kormányrendelettel szankcionált jogosulatlan utazásszervezés nem került bele az április 16-tól hatályba lépett szabálysértési törvénybe. A szakma tajtékzik. Békési Tamás szerint a megoldást elkezdeni az alapoktól kéne, onnan, hogy mi is az a jogosulatlan utazásszervezés. A törvénykezés mai napig fennmaradó adóssága, hogy csupán az utazásszervezés került meghatározásra. A 2005-ös kereskedelmi törvény megfogalmazása szerint az utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (...) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (...) összeállítása és nyújtá-sa. Mivel ennek ellenkezőjét nem fejtették ki, számos kiskapu maradt, melyen átsétálhat például egy korábbi cikkünk hőse, Haratik úr, aki csak a programot szervezte, minden mást a szolgáltatónak közvetlenül fizettek utasai. (Ld: Turizmus Online, Haratik úr nem illegális utazásszervező, 2009. december 22.)

A kereskedelmi törvényben a segítség

A nagy kérdés, hogy hogyan lehet megcsípni majd a jogosulatlanul szervezőket az exlex állapotban? Az utazásszervezés részéről nehéz, marad hát a már több esetben is elővett kereskedelmi törvény. Még 2010 elején hívta fel a figyelmet erre a lehetőségre Csákiné Gyuris Krisztina, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal (NFH) főosztályvezetője megspékelve a reklámtörvény számonkérésének lehetőségével. Utóbbi esetben a jogszerűtlenül előállított termék – itt utazási csomag – reklámozása szintén jogszerűtlen, ahogy az előbbi esetében tisztességtelen egy nem jogszerű terméket annak beállítva értékesíteni. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a vállalkozás valótlanul azt állítja, hogy rendelkezik utazásszervezésre vonatkozó engedéllyel. Egyelőre maradt ez a lehetőség. Bár Békési elmondta: az NFH számos esetben rótt ki erre hivatkozva büntetést. Jóllehet, akkor még készülő utazási irodai rendelettel és annak égisze alatt akár 10 millió forintos bírsággal kápráztatták a szakmát.

A szakma hitetlenségét fokozza, hogy az utasok többségének még mindig legfontosabb az ár. Amíg ez így van, addig hiába a büntetési tételek emelése, illetve a fogyasztói öntudat növelése olyan internetes oldalak segítségével, mint a 2009-ben az akkori illetékes tárca, az Önkormányzati Minisztérium által útjára indított, de igen ritkán frissülő TudatosUtazó.hu. Ahogy a Matolcsy György miniszter által 2011 elején elrendelt vizsgálat a jogosulatlanul utazásszervezők felmérésére sem szolgált érdemi eredménnyel, mivel az a már egyszer bevont engedélyűekre ment rá. Alig foglalkozott viszont a MUISZ által számos alkalommal kifogásolt iskolai, egyházi és mindenféle civilés sportszervezetek által szervezett utakkal.

Új kormányrendeletre várva

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem egy törvényben kezeli a jogalkotó az összes, a turizmusra vonatkozó szabályozást? Kérdésünkre az NGM megerősítette elkötelezettségét az önálló ágazati törvény mellett, de hozzátette: „Mivel az egyes turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó részletes szabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák, az utazásszervezést érintő problémák mindegyike jelen törvénytervezet kapcsán nem rendezhető.” Szerintük a részletszabályokat a jövőben is kormány- és miniszteri rendeletek kell, hogy tartalmazzák. A többszintű szabályozás fenntartását az indokolja az NGM közlése szerint, hogy így az „egyes tevékenységek gyakorlásának feltételeit rugalmasabban lehet hozzáigazítani a közgazdasági értelemben vett turisztikai piac változó követelményeihez.”

Persze a szakma javaslatai is meghallgattattak, az NGM szerint ezek átvezetésre is kerültek, de az alacsonyabb szintű jogszabály által lefedett területek szabályozására vonatkozó szakmai felvetések törvényszövegbe való beépítésére az NGM által felsorolt, fenti okok miatt nem kerülhetett sor. „Ezen szakmai javaslatok a rendeleti szintű jogszabályok felülvizsgálata alkalmával ugyancsak figyelembevételre kerülhetnek” – kaptuk a választ.

Mit hoz a jövő?

Most, hogy már a jogosulatlan utazásszervezésért kiszabható szabálysértési bírság sem fenyegeti a feketézők népes táborát, egyik olvasónk elkeseredésében így fogalmazott: „Oda jutottunk , hogy el kell gondolkozzunk azon, nem lenne-e jobb az engedélyeket visszaadni?” Nyilván nem gondolta komolyan, mert hozzátette: „Szerintem ne adjuk fel a harcot!” A harc azonban a jogalkotó felelős részvétele nélkül nem fog menni. Az exlex állapotot figyelembe véve elgondolkodtató a készülő turizmus törvény részletes indoklása. A törvény megszüntetné a hatályos szabálysértési tényállásokat, köztük a jogosulatlan utazásszervezést, melyek a Szolgtv. elfogadásával nem kerültek eddig felülvizsgálatra. Ezzel egyidejűleg megteremtené az ellenőrző hatóságok számára a megfelelő eljárási jogosultságot. Mit több, a törvényjavaslat felhatalmazná a kormányt is egy „kellő elrettentő erővel bíró pénzbírság bevezetésére.” A javaslat elvileg 2013. január elsején lép hatályba. Addig meg...

A rádió is bemondta
Április 11-én, a Kossuth Rádió Déli ütköző című műsorában beszélgetett Marosi Antal műsorvezető a fekete utazásszervezésről Molnár Judittal, a MUISZ szóvivőjével és Békési Tamással, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) főosztályvezető-helyettesével. Elhangzott, hogy az utazási irodának szórólapjain már nem kell feltüntetni az MKEH nyilvántartási számát. Mint Békési Tamás elmondta:
„Fogyasztói bizalmat sugároz, ha a nyilvántartási számát feltünteti a szolgáltató a szóróanyagon, de erre vonatkozó előírást hatályos jogszabály nem ír elő. Ez korábban valóban egy érvényes jogszabályi rendelkezés volt, ma már sajnálatos módon sem az utazási iroda üzlethelyiségében nem kell kifüggeszteni, sem pedig a szóróanyagokon nem kell feltüntetni.” A MUISZ szóvivője szerint így az utazó egyedül az engedélyezési hivatal honlapján tud utánajárni, hogy bejegyzett-e az iroda.
A beszélgetés során elhangzott, olcsóbb lehet a feketeszervező, hiszen nem fizet adót, nem alkalmaz szakképzett munkaerőt. Az is igaz, hogy nem teljesítés vagy hibás teljesítés esetén az utasnak sincs hova mennie, hogy érvényesítse a panaszát. Szó esett arról is, hogy nagy botrányokról nem lehet hallani a feketézőkhöz kapcsolódóan, hiszen ők nem indítanak charterláncokat. Molnár Judit hozott olyan ellenpéldát, ami tragikus
kimenetelű volt, illetve elmondta, hogy a fővárosi békéltető testületben számos panasszal találkozik.
Békési Tamás elmondta, véleménye szerint nem helyénvaló, hogy az engedélyezési számot az utazásszervezőnek nem kell feltüntetnie. „Az MKEH mint jogalkalmazó szerv alkalmazza a hatályos jogszabályokat, azonban meg van a lehetősége arra, hogy javaslatokat tegyen a jogalkotó felé, hogy miket kellene módosítani. A hatóság jelezte ennek
hiányát és ennek szükségességét a tavalyi év folyamán” – tette hozzá.
A rádióműsorban elhangzott, április 15-tól új szabálysértési törvény lépett életbe, amelynek értelmében már nem büntethető a feketeszervezés. „Eddig egy kormányrendeletben volt szabályozva a jogosulatlan utazásszervezés tényállási helyzete, ez április 15-től hatályát veszti, azt felváltja a szabálysértési törvény, amibe ez a tényállási helyzet nem került be” – ismertette az új helyzetet Békési Tamás.
Békési Tamás hangsúlyozta, nem igaz, hogy az utaztatási tevékenységet ezentúl nem vizsgálja senki. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) eddig is vizsgálta az engedélyköteles tevékenységekhez kapcsolódó reklámozást. Molnár Judit szerint azonban a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során nyomozati jogkör híján nem tud hatékonyan fellépni az NFH. A Hivatal az év elején az MKEH-val közösen vizsgálódott a feketén szervezők ellen, de főként azokat az utazási irodákra terjedt ki a vizsgálat, akik az előző időszakban adták vissza az engedélyüket. „Kiváló eredményt mutatott
a vizsgálat, de úgy gondolom, hogy ez tévút volt” – mondta Molnár Judit.
Békési Tamás szerint rövid időt kaptak a felkészülésre, így azt vizsgálták, amihez adatuk volt. A munkát a MUISZ is segítette, az általuk ismert jogosulatlan utazásszervezőkről adtak adatot. A MUISZ által javasolt 12 szolgáltató közül végül egyetlen céget töröltek a cégjegyzékből, egy vállalkozás működését pedig hivatalos mederbe terelték.
Az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott az utazásszervezéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémákkal. Javaslatokat fogalmazott meg a bizottság a tekintetben, hogyan lehetne a szabályozást hatékonyabbá tenni. A javaslatok tartalmazzák azt is, hogy ezt a szabályozási rendszert felül kell vizsgálni. „Ez abszolút időszerű, hiszen egy olyan tevékenységről beszélünk, amelyet egy 1999-es jogszabályrendelet szabályoz” – mondta Békési Tamás.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Partnerünk