Mi kell a falusi turizmus fellendítéséhez?
Bár falusi szálláshellyel a hazai települések 25%-a rendelkezik, legalább 100 férőhelyet azonban már csak 3%-uk tud biztosítani, ami jól mutatja, hogy igazán fejlett szálláskapacitás csak az ország kis területén található.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon többségben vannak a kistelepülések, hazánknak jelentős tartalékai vannak a falusi turizmus fejlesztésében, mely kihathat a teljes iparágra. Ehhez ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a szálláshelyek olyan lokális termékeket hozzanak létre, melyekkel magukhoz tudják vonzani a vendégeket – emelte ki előadásában dr. Szalók Csilla, a BGF tanszékvezetője a FATOSZ napokban rendezett konferenciáján.
„Egy BGF-es vendéglátó-ipari kutatásból, melyben étlapokat vizsgáltak és vetettek össze, derült ki, hogy az ételek többsége országos szinten azonos; azaz alig vannak »lokális termékek«, amik egy adott térségre, régióra, településre vonzanák a látogatókat. Ugyanezt érdemes kiemelni a falusi turizmus kapcsán is: a konkurenciától megkülönböztető lokális termékek nélkül nem lehet sikeresen szálláshelyet fejleszteni” – emelte ki dr. Szalók Csilla, a BGF tanszékvezetője, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett konferenciáján. Hozzátette, a falusi turizmus sokszínű termékstruktúrával rendelkezik: felöleli a vidéki életmódturizmust, a kulturális és örökségturizmust, az egészségturizmust, az aktív pihenésre specializálódott turizmust, a gasztroturizmust, az agro- és természetturizmust. Ezért is rendkívül fontos, hogy a különböző turisztikai desztinációk megkülönböztessék egymástól termékeiket.
A BGF tanszékvezetője „A falusi és agroturizmus multiplikátor hatása a vidéki térségekben” című előadásában kiemelte: a KSH adatai alapján a hazai települések 25%-a rendelkezik falusi szálláshellyel, mely elsőre jó aránynak tűnik, de tekintve, hogy Magyarországon a kistelepülés a domináns településtípus, látható, hogy jelentős potenciál rejlik még az iparágban. Különösen annak fényében, hogy míg az átlagos 29 db férőhelyszámot számos település biztosítani tudja, a 100 férőhelyek feletti települések aránya alig 3%, azaz igazán fejlett, erős szállásadó-struktúra csak az ország elenyésző területén található. Szalók Csilla hozzátette, a fenti adatokat valamelyest árnyalhatja, hogy vélhetően országos szinten is jelentős azoknak a nem nyilvántartott vendégfogadóknak a száma, melyek az adózás kiterjesztését követően kényszerültek a szürke- vagy feketegazdaságba.
A vízpart és a főváros előnyben
A települések átlagos turisztikai aktivitását vizsgálva kimutatható, hogy továbbra is a hagyományos balatoni, budapesti és Pest megyei, debreceni és hajdúszoboszlói turisztikai kistérségek aktivitása emelkedik ki, ezek egyben a legnagyobb, 20% körüli növekedést produkáló térségek is.
Ugyanakkor egy-egy kevésbé ismert desztinációs terület is jelentős fejlődést produkált az utóbbi években. Ezek egyike a karcagi kistérség, mely a berekfürdői beruházások eredményeként mára szintén egyike lett a legaktívabb turisztikai térségeknek. Szalók Csilla elmondta, a 2012-es KSH adatok alapján végzett lineáris ellenállási tényező mérés – mely azt vizsgálja, mennyiben lehet akadálya egy turisztikai terület fejlődésének a nehézkes megközelíthetőség – továbbra is azt mutatja, hogy az autópálya-rendszernek hatalmas szerepe van a vidéki területek turisztikai fejlődésében. Azokon a területeken, amelyeket elsőként csatlakoztattak az autópálya-hálózathoz, sokkal gyorsabb, innovatívabb infrastruktúrafejlődés ment végbe, ami kihatással volt a turisztikai vállalkozások sikerére is. A központi régió ebből a szempontból továbbra is vezető pozícióban van, míg az országhatár szélén található, tömegközlekedéssel nehezen, csak több átszállással megközelíthető területek szélsőségesen periférikusnak tekinthetők.
„Fontos, hogy közgazdasági indikátorokkal mérhető legyen a turizmus, ezen belül is a falusi turizmus gazdasági hatékonysága, szerepe. Ezt általában a GDP-hez való hozzájárulással szokták mérni. De úgy vélem, ma már nem biztos, hogy ez, vagy csak ez a megfelelő mérési eszköz. A BGF KVIK Turizmus Intézeti Tanszékén keressük azokat az egyéb indikátorokat, melyek komplexebben kifejezik a turizmus jelentőségét települési, térségi szinten. Néha a gazdasági adatoknál sokkal nagyobb jelentősége van annak, ha egy közösség, a helyi lakosság megmarad egy településen, munkahelyet, boldogulást talál” – emelte ki dr. Szalók Csilla.
