Gumikerekes vonattal Stonehenge köveinél

Aki Stonehengebe látogat, különleges élményben lesz része. A megalitikus építményegyüttes köveinek méretei ugyanis lenyűgözik a látogatót. A változékony tavaszi időjárást, a gyakori esőzést feledteti a látvány. Így sok turista érkezik naponta esőkabátokkal, esernyőkkel felszerelve megpihenni és élményeket gyűjteni.

Lenyűgöző méretek

A hatalmas homokkőtömbökből épült műemlék az elmúlt időkben is különös vonzerőt gyakorolt a kutatókra, különösen a régészekre, de élénk hatással volt az emberek képzelőerejére is. A függő kövek óriásiak és az érdeklődő emberek szinte eltörpülnek mellettük. Az átmérőjük több mint 30 méter, a legnagyobb elemek pedig négy és fél méter magasak és a díszítéstől mentes kövekből az egyszerűség sugárzik.

Ezeket vélhetően a Stonehengetől 380 kilométerre levő Wales-ből, a Prescelly hegyekből hozták a jelenlegi helyükre. A kibányászott kőtömböket feltehetőleg hatalmas tutajokon vontatták fel az Avon folyón. Egy-egy kő mozgatásához valószínűleg több száz munkásra volt szükség.

Miután akkoriban még nem áltak rendelkezésre technikai segédeszközök, ezért kézi erővel szállították őket. Becslések szerint a brit sziget lakói munkaórák millióit fordították a nagyszabású földmunkákra, továbbá a hatalmas kövek megformálására és felállításukra. Mindezekhez pedig kezdetleges csont- és kőszerszámokat használtak.

A népcsoportok közösen építették

Vélemények szerint a stonehenge-i műemlék körülbelül i.e 3000-től 1600-ig épült. A működéséről többféle elképzelést alakítottak ki a szakemberek. Több kutató azt feltételezi, hogy csillagászati szertartásokra, a napfordulók, a napéjegyenlőségek ünneplésére használták. Ezt támasztja alá, hogy a nyári napfordulón a felkelő Nap sugarai pontosan a patkó alakú kősor közepén haladnak át. Mások szerint rituális temetkezési helyként, vallási központként szolgált. A legújabb régészeti kutatások szerint Stonehenge egy kőből emelt emlékmű, amelyet a brit szigeteken élő népcsoportok közösen építettek és az addig háborúban élő törzsek egységét jelképezi. Ma már valószínűnek tartják, hogy a kövek különböző helyekről származtak, és a gleccserek mozgása juttatta el őket Stonehenge-be.

Vélemények szerint jelenleg az eredetileg felállított köveknek már körülbelül csak a fele látható. A többit ugyanis az évszázadok során elhordták a környékbeliek házak és kerítések építésére. Sok látogató ajándék címén vitt el a kövekből, jelentős kárt okozva.
A világszerte híres, de rejtélyes szentélyt manapság is nagyon sokan keresik fel a turisták. A szakértők abban bíznak, hogy az új látogatóközpont megépítésével és a kőtömböket övező terület átalakításával évi egymillió látogatót fogadhatnak. Remélik, hogy a 27 millió fontból - közel tízmilliárd forintból - megvalósult fejlesztési program hozzájárul ahhoz, hogy a stonehenge-i megalitikus épületegyüttes visszakapja régi méltóságát.

Gyalogosan egy ősi sétányon

A modern, XXI. századi látogatóközpontot pedig távolabb, két és fél kilométerre építették az emlékhelytől, ahol kiállítást is nyitottak a kőoszlopok körül talált leletekből. A vendégek pedig gyalogosan, egy ősi - a körmeneteknél használt - sétányon közelíthetik meg Stonehenge köveit, vagy pedig terepjáró gumikerekes "vonattal" szállítják őket a célállomásra.

A fejlesztési program keretében az épületegyüttes egy részén fűvel borított területet alakítottak ki. Emellett még tavaly lezárták a kőtömbök mellett futó zsúfolt autóút egy szakaszát is. Így a látogatók ma már nyugodt körülmények között gyönyörködhetnek a különleges műemlékben. Stonehenge titkait természetesen tovább kutatják. A megalitikus emlékhely múltja a régészeken kívül a csillagászokat, az írókat, a történészeket, a spirituális szakembereket is foglalkoztatja. Ezért is érdemes felkeresni a világörökségnek ezt a színhelyét, mert újabb ismeretekhez juthatnak a turisták.