hirdetés
hirdetés

Jövőre már árulják a magyar kórházak „termékeit”

Tárt karokkal várjuk a gyógyturistákat

Hamarosan megkeresik a magyar kórházakat, hogy milyen, az egészségturizmusban eladható szolgáltatásaik vannak, s 2014-ben központilag meg is kezdik ezek értékesítését. A hazai szívtranszplantáció akár azt is jelentheti majd a környező országok rászorulói számára, mint a hazai polgároknak a Bécsben elvégzett tüdőátültetés.

hirdetés

Minderről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Medical Tribune-t és a Turizmus Trendet kiadó Professional Publishing Hungary Illúziók és lehetőségek az egészségturizmusban című konferenciáján. Az egészségügyi ágazat vezetője hasonló kérdésekről még sosem beszélt nyilvánosan, aminek elsősorban az az oka, hogy kormányzati szinten az egészségipart érintő kérdések a nemzetgazdasági tárca hatáskörébe tartoznak. Ettől függetlenül intenzív háttérmunka zajlik, ami új távlatokat nyithat az egészségturizmusban is – hangoztatta Szócska Miklós, egyebek mellett azt is hangsúlyozva, hogy a kérdésben már számos tárgyalást folytatott, különféle megállapodásokat igyekszik kötni, mégpedig oly módon, hogy lehetőleg mindent támogassanak, ami növelheti a hazai nemzeti összterméket.

Az államtitkár szerint mindarra, amit Magyarország az egészségügyben csinál, nagy szükség van másutt. A törökök rendre azt kérdezik, miként értük el gyógyturisztikai vezető szerepünket, tudniillik azt, hogy jegyeznek bennünket a nemzetközi egészségturisztikai célpontok között. Mint azonban arra Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese felhívta a figyelmet: nálunk még nem jellemző az egészségturizmusban az akkreditáció, ami elengedhetetlen feltétel például az amerikai egészségvendégek érkezéséhez. Szócska szerint ma is vannak már piacképes termékeink, ilyen például egy-egy rehabilitációs intézmény, azt azonban figyelembe kell venni, hogy az egészségbiztosító közkiadásait nem lehet egészségturisztikai célok érdekében felhasználni. Mint emlékeztetett, az október 25-én jogrendünkbe ültetett, a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós irányelv sem hozhat ebben áttörést. Ez ugyanis másról, elsősorban az esélyegyenlőség megteremtéséről szól, és az országok közötti elszámolásokat igyekszik rendezni, mint erre az előző uniós egészségügyi biztos is figyelmeztetett.

Az államtitkár szerint az egészségiparban Magyarország hosszú távon oktatási, technológiai és K+F+innovációs központ lehet. Gondolkodnak a kontrollált, fejlesztési célú befektetői tőke bevonásának lehetőségein. Mint mondta, a hazai egészségügy minőségének és a benne dolgozók bérének fejlesztése is elsősorban azt a célt szolgálja, hogy betegbiztonság- központú ellátóhelyek működjenek, ez ugyanis Európa-szerte fő kérdés. A kórházak elsősorban meglévő többletkapacitásaikat értékesíthetik majd, valamint egészségturisztikai és külföldi oktatási-szakképzési célú helyek lehetnek; mindez később az alapkapacitásokat és így a hazaiaknak nyújtott ellátásokat is erősítheti.

Szócska szerint a kétoldalú t árgyalásokon a magyar kkv-kat is népszerűsítik. Ajánlják a környező országoknak, hogy vegyék át a nálunk alkalmazott egészségügyi elszámolási rendszereket, de mivel a Közép-Keleten vagy Közép- és Délkelet-Ázsiában „csaknem mindenre vevők”, az sem elképzelhetetlen, hogy egy-egy kórházi osztály működtetését veszik át a hazai kórházak. Van, ahol forgó rendszerben biztosítanának státusokat a magyar egészségügyieknek, de szóba került már magyar kórházépítés is. Illúzióink ne legyenek – fogalmazott az államtitkár –, mindez sok munkát jelent, de amink van, az őket nagyon érdekli. A lehetőségek felmérése mindenesetre megkezdődik: megkeresik a magyar kórházakat, feltárják, hogy milyen, az egészségturizmusban eladható szolgáltatásaik vannak, s 2014-ben központilag meg is kezdik ezek értékesítését – közölte Szócska Miklós, aki szerint a hazai szívtranszplantáció akár azt is jelentheti majd a környező országok rászorulói számára, mint a hazai polgároknak ma a Bécsben elvégzett tüdőátültetés.

Ami biztos: eddig nemigen használtuk ki a magyar adatbáziskincsben rejlő lehetőségeket, aminek egyik további lépése lehet, hogy a polgárok genetikai szintű egészségadatait populációszintű ellátási adatokkal vethetik majd össze, amivel Magyarország olyan kutatási célponttá válhat öt éven belül, hogy nélküle nem lehet majd például terápiás célú gyógyszerkutatásokat folytatni. Mindehhez persze meg kell valósulniuk az egészségügyben tervezett központi uniós fejlesztéseknek.

Kérdésekre válaszolva az államtitkár úgy vélekedett: masszívan fejleszteni szükséges a magyar egészségügyben a szolgáltatási kultúrát, ami igaz az egészségturizmusra is. Sok helyütt még az egykori „gmk-kra” emlékeztető módon működnek, a már meglévő szolgáltatások értékesítésének megkezdéséből azonban kinőhet egyfajta akkreditáció. S hogy lesznek-e, akik orvosként, ápolóként a hazai egészségturizmusban tevékenykednek? Szócska szerint nehéz a kérdésről illúziómentesen beszélni, de ha több bevételre számíthat a terület, akkor valószínűleg nő a rendszer humánerőforrásmegtartó képessége is.

Márpedig források továbbra is lesznek az egészségturizmusra. Mint dr. Horváth Viktória, az NGM turizmusért felelős helyettes államtitkára jelezte: jelenleg is társadalmi egyeztetésen van a Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció, amelyhez a turizmus@ ngm.gov.hu címen november 25-ig várták a véleményeket, javaslatokat. Az ország a 2014 és 2024 közötti időszakra szóló terveiben nagy szerep juthat az egészségturizmusnak is, amely egyelőre „félkész terméknek” számít a piacon. A „hiányzó téglák beépítésére” a következő uniós költségvetésből mintegy 250 milliárd vissza nem térítendő támogatáshoz juthat az ország.

ILLÚZIÓK NÉLKÜL A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI TURIZMUSRÓL

Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese a magyar egészségügyi turizmus lehetőségeiről beszélt – illúziók nélkül.

Az alapfogalmak (egészségturizmus, wellness, egészségügyi turizmus) tisztázása után örvendetes tényt hallhattunk: a WHO (World Health Organization) prognózisa szerint 2022-re a turizmus és az egészségügy együtt lesz a világ vezető gazdasági ágazata, az orvosi turizmus pedig jelenleg a leggyorsabban fejlődő szektora a turizmusnak.

A biztató globális kilátások mellett az is pozitívum, hogy az orvosi turizmussal foglalkozó tanulmányokban Magyarország már most is a vezető desztinációk között szerepel. Azaz fent vagyunk a világ orvosi turisztikai térképén, jelentős részben a fogászati turizmus miatt. Ugyanakkor kétezer éves fürdőkultúránk, az egészségügyi személyzet szaktudása, a gyógyszerkutatás és a magyar orvosprofesszorok által kidolgozott metódusok mind hozzájárulnak elismertségünk növeléséhez.

Fő küldőpiacaink a gyógyszállókban Ausztria, Oroszország, Németország. További dinamikus növekedést mutató piacok Szlovákia, Románia, Ukrajna, Csehország és Lengyelország. A külföldi vendégek elsősorban mozgásszervi problémákkal keresik meg gyógyhelyeinket, de nő a nőgyógyászati és bőrgyógyászati, illetve felső légúti megbetegedéssel hozzánk érkező vendégek száma is.

Számos gyenge pontja van ugyanakkor a magyar egészségügyi turizmusnak: hiányzik az állami összefogás és támogatás az egészségügyi turizmus promóciójában, nincs koordináció a piaci szereplők között, hiányoznak a megfelelő minőségbiztosítási rendszerek (például az Egyesült Államok által elfogadott JCI rendszer), problémás a dolgozók nyelvtudása, a vendégbarátság terén lennének tennivalók, és hiányosak az adatbázisok és statisztikák. A meglevő nehézségek ellenére óriási lehetőségek állnak hazánk előtt ezen a területen – hangsúlyozta Horváth Gergely –, mivel globálisan nő a kereslet a jó ár-minőség arányú egészségügyi szolgáltatások iránt az öregedő társadalmakban, illetve az alulfinanszírozott egészségügyi ellátással rendelkező országokból, ráadásul életbe lépett a 2011/24/EU irányelv a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról.

Potenciális célpiacok: a szomszédos országok, a FÁK-államok és az arab országok. Az előbbire már van is példa: az esztergomi kórház szlovák magánbiztosítóval szerződött, Szegeden, Debrecenben román állampolgárok vesznek igénybe gyógyászati kezeléseket.

Lenne kitől tanulni, számos példát találunk sikeres egészségügyi turizmusra Ázsiában Szingapúrban Thaiföldön, Indiában.

Sikerük titka az alacsony árfekvés, a Nyugaton képzett helyi egészségügyi személyzet, a kedvező valutaárfolyamok, a megfizethető repülőjáratok, a fejlett internet és a webalapú kommunikáció, a magas szintű szolgáltatások, a luxushotelnek megfelelő kórházak, az olcsó kiegészítő személyzet és a vonzó, jól felépített turisztikai desztinációk.

De nem kell túl messzire menni a jó példáért, Svájcban állami támogatással, a szolgáltatók összefogása révén, klaszterek kialakításával működik világszínvonalon az egészségügyi turizmus. Lucernben létezik egy egészségügyi klaszter, amelynek tagja több kórház és klinika, a helyi turisztikai hivatal, hat prémiumhotel, továbbá gyógyszergyár, bank, a város és a kanton. Az összefogás eredménye 2012-ben félmillió eurós közös marketingbüdzsé.

BIZONYÍTOTT GYÓGYHATÁS ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG

A konferencián dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár vázolta fel a magyar egészségturizmus fejlesztési irányait a szakmai egyeztetésen lévő Nemzeti turizmusfejlesztési koncepcióval (2014–2024) összhangban.

Az NGM helyettes államtitkára elmondta, hogy 2012-ben a Magyarországra látogató külföldiek 13,2%-a egészségturisztikai motivációval érkezett. Az egészségturizmus elsősorban a 16 hazai gyógyhelyen – Miskolc-Lillafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula, Sárvár, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Mezőkövesd – koncentrálódik.

Az ötven leglátogatottabb hazai település között van t izenegy g yógyhely: Hévíz (2.), Hajdúszoboszló (3.), Bük (6.), Balatonfüred (9.), Sárvár (12.), Zalakaros (14.), Eger (19.), Gyula (20.), Debrecen (22.), Harkány (28.) és Nyíregyháza (43.). A Top tíz turisztikai település között hat g yógyhely van: Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Balatonfüred, Zalakaros, Sárvár. A leglátogatottabb gyógyhelyek közül a belföldi vendégforgalom van többségben Hajdúszoboszlón (63%), Zalakaroson (67%), a külföldi vendégéjszakák száma van többségben Hévízen (65%), Bükön (60%), Balatonfüreden (67%) és Sárváron (59%).

A turizmusfejlesztés céljai közé tartozik 2024-ig, hogy a turizmus teljes GDP-hozzájárulása 10%-ra nőjön, a turizmus közvetlen foglalkoztatottainak száma 50%-kal bővüljön, elsősorban a szürkegazdaság kifehérítése által. Konkrét cél három–öt nemzetközi hírű komplex gyógyhely és nyolc–tíz regionális fürdő átfogó fejlesztése. Akkor tud Magyarország Európa egyik vezető egészségturisztikai hatalmává válni – emelte ki a szakember –, ha a hangsúly a termálvizek gyógyító, terápiás hatására kerül, ha sikerül egyedi gyógyászati kínálatot kialakítani a fürdőkben, ha szolgáltatáscsomagokat alakítunk ki a fogyatékossággal élő vendégkör számára, és ha hasznosítjuk az egyéb természeti gyógytényezőket (klimatikus, barlangi és mofetta).

Konkrét cél a fürdődesztinációk komplex fejlesztése a tematizálásban és szegmentálásban rejlő lehetőségek figyelembevételével, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kihasználása, a „Gyógyító Magyarország” egységes e-health felület és telefonos ügyfélszolgálat létrehozása, a minősített gyógyhelyek számának növelése, a természetes gyógytényezőkön alapuló kínálat fejlesztése és Evidence based gyógyvízkutatások lefolytatása. Az NGM létrehozott egy munkacsoportot a termálvizek balneológiai hatását vizsgáló, orvosi bizonyítékokon alapuló kutatási program kidolgozása érdekében. A kutatási program munkaanyaga elkészült, szakmai véleményezése folyamatban van – hangsúlyozta Horváth Viktória.

2014 és 2020 között európai uniós forrásokból egészségturisztikai célú fejlesztésekre több programból is lehet majd pályázni. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban nagyléptékű projektek, kiemelt desztinációfejlesztések támogatására nyílik lehetőség, és gyógyvízkutatásra, komplex gyógyhelyfejlesztésre, energiahatékonyságnövelésre (elavult a fürdők energiarendszere) is lesznek források.

A Terület- és településfejlesztési operatív programban a megyei fejlesztési koncepciók alapján kidolgozott kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések megvalósítása, komplex termékcsomagok kialakítása támogatható.

A Versenyképes Közép-Magyarország operatív program keretében a kiemelt gyógydesztinációkban egészségturisztikai létesítmények és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése, az energiahatékonyságot célzó fejlesztések, valamint az időskori és piacosítható egészségügyi, orvosi, személyi és közösségi szolgáltatások fejlesztése valósulhat meg – közölte végezetül Horváth Viktória.

MAGYAR LEHETŐSÉGEK A FÁK-ORSZÁGOKBAN

Szegedi Andrea, a Magyar Turizmus Zrt. szenior termékmenedzsere a FÁK-országok egészségturisztikai keresletéről adott átfogó beszámolót. Ismertette a különböző államok eltérő gyakorlatát: kiemelte, hogy a volt szovjet utódállamok egyik felében még működik az állampolgári jogon járó ingyenes orvosi ellátás (ún. Szemaskó-modell) – Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán (1996–98), Tádzsikisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Fehéroroszország –, míg a másik felében már áttértek a szociális betegbiztosítás rendszerére – Grúzia, Kirgizisztán, Moldávia, Oroszország, Türkmenisztán.

A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ
TEKINTETTEL 2014 TAVASZÁN
FOLYTATJUK KONFERENCIÁNKAT.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
TURIZMUSONLINE.HU

Az is elhangzott, hogy1991 után jelentős népességnövekedés következett be a déli, muszlim köztársaságokban, míg az európai területeken csökkenő születésszám és elöregedés a jellemző. Kiemelte, hogy elsősorban Oroszországban borzasztóak a halandósági mutatók, az orosz férfiak várható átlagos élettartama csupán 59 év. A legfőbb halálok a középkorú férfiak esetében erőszakos jellegű: drog, alkohol, baleset, gyilkosság. Ennek oka, hogy a rendszerváltással összeomlott az egészségügyi rendszer, ehhez járul hozzá a perspektívanélküliség és az alkoholizmus.

Ugyanakkor Oroszországban megjelent egy erősödő középosztály, amely követi az Élj a mának! elvet, és imád utazni. Az UNWTO szerint Oroszország immár a világ hetedik legnagyobb kiutaztató országa, évente 15 millió orosz utazik külföldre 30 millió utazásra. Költésük kétszerese az európai utasok költésének. Az oroszok 33%-a vízparti üdülésre megy, 30%-uk üzleti céllal utazik, 20% körutazást keres, 14%-uknak egészségturizmus a célja. Külföldre a felmérések szerint másfél millió orosz turista utazik egészségturisztikai céllal, ebből 60 ezer vesz igénybe kórházi ellátást.

Motivációik közé tartozik, hogy külföldön fejlettebb technológia, gyorsabb kiszolgálás és kedvezőbb árfekvés várja őket. Ugyanakkor impulzívak is, nyaralásuk során igénybe vesznek preventív szolgáltatást vagy például fogászati ellátást Hévízen.

Fontos tudni azonban, hogy náluk az egészségturizmus szanatóriumokban zajlik, nem is értik teljesen a mi gyógyszálloda fogalmunkat. Ott utazási irodában foglalják az utak többségét, a kinti, egészségturizmussal foglalkozó touroperátoroknak van orvos munkatársuk, vagy szerződéses kapcsolatban állnak orvosokkal. Az orvosok meggyőzése szempontjából fontosak a magyarországi gyógyvizek gyógyhatását igazoló szakcikkek, tudományos publikációk. Az érdeklődők elsősorban az ár és a gyógyhely specializációja alapján döntenek, tehát a megfelelő gyógyvizet/gyógymódot keresik betegségükre. Az oroszok többsége interneten tájékozódik a lehetőségekről, aki jól érzi magát valahol, az rendszerint lojális és visszatérő vendéggé válik. Az orosz piac egyre fontosabb a magyar turizmus számára: a gyógyszállodákban eltöltött vendégéjszakák szempontjából a második legfontosabb küldőpiaccá lépett elő az orosz, letaszítva a dobogó második fokáról az osztrákokat.

A beszámolóból az is kiderült, hogy az ukrán piac sokban hasonlít az oroszra, ugyanakkor jóval árérzékenyebb. Megtudtuk, hogy Belaroszban is lenne keresnivalónk, mert ott van hagyománya a balneológiai kultúrának. Óriási lehetőségek vannak ugyanakkor Azerbajdzsánban, amelyet kiugró tempóban növekvő GDP, csaknem négymillió külföldi utazás és közvetlen budapesti légi összeköttetés jellemez. Az azeriek mozgásszervi és ízületi betegségekre keresnek megoldást, ugyanakkor a diabétesz újabban szinte népbetegségnek számít náluk, és az onkológiai kezeléseket is keresik külföldön.

Az lehet sikeres az orosz utódállamok piacain, aki orosz nyelvű weboldalt üzemeltet, oroszul beszélő személyzetet alkalmaz, a kinti tour-operátorokkal közvetlen kapcsolatot tart, és megpróbál személyesen is jelen lenni az adott piacokon – fejtette ki végezetül Szegedi Andrea.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai