Új helyükre kerültek a Végvári vitézek Egerben
A hevesi megyeszékhely belvárosában – a csaknem hatmilliárd forintos rehabilitációs program záróelemeként – új helyére került Kisfaludi Stróbl Zsigmond remekműve, a Végvári vitézek szoborcsoport. Az egykori Szúnyog-közben, ahol a Dobó és a Gárdonyi tér mellett új közteret alakítanak ki, fehér kőből épített alapzatra helyezték a monumentális alkotást.
A Végvári vitézeket tavaly februárban vitték el a Dobó térről, a városháza elől. A három, egyenként 2,5 tonnás elemekből álló lovas szoborcsoportot közel fél évszázada, 1967. szeptember 29-én ünnepség keretében avatták fel, több ezer érdeklődő és a mester Kisfaludi Stróbl Zsigmond jelenlétében.
Három tér egymás mellett, szobrokkal
A jeles alkotást most utólag két szakember, Böjte Horváth István szobrász és Schütz Zoltán restaurátorművész újította fel. A munkát még az elmúlt év nyarán befejezték, ám a szobrok csak később térhettek vissza Eger belvárosába. Az új helyük közelében ugyanis régészeti feltárásokat folytattak, és több megóvásra kerülő falmaradvány, illetve lábazati kő került elő.
Arról is értesültünk, hogy a szoborcsoport részei viszonylag jó állapotban voltak, és az elmúlt évtizedekben bírták a változékony időjárási hatásokat. Ám a talált hibákat a szakemberek kijavították, az egyes szoborelemeket pedig új viaszréteggel vonták be. A Végvári vitézek terének kialakítása azonban még tart és – az időjárástól függően – várhatóan a nyáron fejeződik be. Mindenesetre a felújított szoborkompozíció szemet gyönyörködtető látványossága lett ismét nemcsak az egrieknek, hanem a hevesi megyeszékhelyre érkező turistáknak is. A belvárosi rekonstrukcióval ugyanis három egymás melletti téren járhatnak az érdeklődők. Így a Stróbl Alajos alkotta Dobó István, a Kutas László formálta Gárdonyi Géza, és a Kisfaludi Stróbl Zsigmond komponálta Végvári vitézek szobrában gyönyörködhetnek.
Művészetét kétszer ismerték el Kossuth-díjjal
Idén augusztusban lesz négy évtizede annak, hogy elhunyt Kisfaludi Stróbl Zsigmond. Az Egerben felállított Végvári vitézek szoborcsoport alkotója magas kort, 91 évet élt meg. A kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, miközben Stróbl Alajos mester műhelyébe is eljutott. Ezután itáliai, franciaországi és belgiumi tanulmányúton vett részt. Művészete a nagy német szobrász, Adolf Hildebrand hatása alatt fejlődött. Pályája a két világháború közötti időszakban teljesült ki. Műveit az életnagyságúnál nagyobb szobroktól a porcelánfigurákig a lendület és az elegancia jellemezte. Megszámlálhatatlan kis és monumentális alkotásokkal gyarapította a hazai és a nemzetközi képzőművészetet. Nagy-Britanniában például több mint félszáz portrét mintázott, amelyek a világhírt jelentették a mesternek. Több hazai és külföldi kiállítást rendeztek az alkotásaiból, így Budapesten, Zalaegerszegen, Londonban, Moszkvában, Prágában, Pozsonyban és Kijevben is.
A mester régi terve vált valóra
A Heol.hu-n egy nemrég megjelent cikkben olvasható, hogy 1966-ban a neves történész, Nemeskürty István professzor másokkal együtt azt kezdeményezte, hogy állítsanak maradandó emléket a török ellen 1552-ben győztes egri várvédő vitézek tiszteletére. Mindezt azért javasolták, mert a győztes csatának 1967-ben volt a 415. évfordulója. A kezdeményezést Eger akkori vezető el is fogadták, és művészeti pályázatot írtak ki, amelyet Kisfaludi Srtóbl Zsigmond nyert el kifejező szobortervével.
A mester ekkor már elmúlt 80 éves, és egy 1930-ban készített tervének felhasználásával alkotta meg a Végvári vitézek monumentális szoborcsoportot. Művét kérésére 1967 őszén a Dobó téren állították fel. Most közel öt évtizeddel később viszont új helyén, a Végvári vitézek terén csodálhatják meg az érdeklődők.
