A Balassagyarmat belvárosához közel, a település különleges műemlék palotájában található múzeumban tavaly nyolcezer vendéget fogadtak. Abban bíznak, hogy idén év végéig ugyanennyi látogatót számlálhatnak majd.

Tisztelegnek az alapító emléke előtt

Balassagyarmat szülöttje és a város múzeumának alapítója Nagy Iván (1824-1898), a XIX. század kiemelkedő történésze és neves családtörténeti kutatója volt. Jogi tanulmányait Losoncon és Pozsonyban végezte, majd katonaként vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. Ennek a leverése után bujdosni kényszerült, majd később az itáliai városban, Velencében kutatásokat folytatott. Miután amnesztiában részesült, Balassagyarmaton nyitott ügyvédi irodát. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd a kiegyezés évében, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat alapítója lett.

Nagy Iván kezdeményezésére jött létre a Nógrádvármegyei Múzeumi Társulat, és 1891-ben hozta létre szülővárosának ma is működő múzeumát. Fő műve a Magyarország családjai, melyet napjainkban is alapműként használnak a szakemberek. Számos levéltárban kutatott és munkáiban a tudományos igényességre törekedett. A Nógrád megyei Horpácson, 74 éves korában, 1898-ban hunyt el.

A balassagyarmati múzeumban 2002-ben nyitották meg azt az állandó kiállítást, amellyel Nagy Iván alapítónak állítanak emléket. Egyebek mellett itt látható a tudós egykori – ma már muzeális értékű – szakkönyvtára, amely számos ritkaságot tartalmaz. Így például a történet- és földrajztudós Bél Mátyásnak az 1700-as évek közepén kiadott földrajzi munkáját, vagy az 1888-ban megjelent cigány nyelvtankönyvet. De az érdeklődők bepillanthatnak Nagy Iván rekonstruált dolgozószobájába is, amely a kor hangulatát érzékelteti, és a múzeumalapító tudós polgári ízlésvilágát jeleníti meg.

Már az első évben kiállítottak

Dr. Lengyel Ágnes néprajzkutató, a múzeum mai igazgatója a Turizmus Online-nak elmondta, hogy az intézmény működésének első évtizedei a hőskorszakot jelentették. Az egyének áldozatvállalásával és adakozásával indíthatták el a munkát. Az alapító Nagy Iván amellett, hogy anyagiakkal segítette a múzeumot, régészeti, néprajzi, érem- és pénzgyűjteményével megalapozta az intézményt.

A gyűjtemény a kezdetben különböző személyek közreműködésével gyarapodott. Ennek köszönhetően már az alapítás évében 172 jótéteményes segítségével több mint 3500 műtárgyat tarthattak számon. A különböző korokból származó emlékek, régészeti tárgyak, fegyverek, oklevelek, ásványok, könyvek kerültek az akkori múzeumi társulat tulajdonába. Így már az első évben kiállítást is rendezhettek Balassagyarmaton, az egykori Nemzeti Iskolában.

Modern szellemű és látogatóbarát

Annak ellenére, hogy a múzeumnak az elmúlt 125 évben elég hányatott sorsa volt, a mai arculata minden bizonnyal tetszene az alapító Nagy Ivánnak is. Noha a két világháború alatt a gyűjteményének nagy része elpusztult, mégis sok mindent sikerült megmenteni a mának. Napjainkban, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma az elődök szellemében arra törekszenek, hogy az intézmény modern szellemű és látogatóbarát lehessen.

Az intézmény gyűjtőkörébe jelenleg a néprajz, a helytörténet és az irodalomtörténet emléktárgyai tartoznak. Néprajzi gyűjteménye felöleli Nógrád megye teljes paraszti kultúráját a szlovák és a német nemzetiségekkel együtt. Ennek valamennyi jelentősebb témaköre képviselteti magát. Így a pásztorművészeti, a textil-, a kerámia-, a bútor-, a népi vallásosság és a hangszergyűjtemény országos összehasonlításban is elsőrangú. Ez a múzeum az eleven népi műveltséggel rendelkező Palócföld központjában fekszik. Az állandó kiállítása a vidék gazdag hagyományaiból meríti témáját, és a paraszti világot a népszokások oldaláról idézi meg. Mondanivalója az emberi élet három nagy fordulópontja: a születés, a házasságkötés és a halál témája köré csoportosul. Az intézmény a palóc kultúra valóságos kincsestára Magyarországon.

Mindezek mellett Balassagyarmat történetére vonatkozó tárgyak, dokumentumok, illetve Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kapcsolódó rekvizitumok is láthatók. A kiállított eredeti kéziratok a két jeles szerző változatos életművéről, munkásságukról és arról a korszakról adnak képet, amelyben éltek.

Dr. Lengyel Ágnes azt is kiemelte, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottak meg. Így európai uniós támogatással múzeumpedagógiai projektet fejeztek be. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat a balassagyarmati és a környékbeli iskolák tanulóinak, erre vonatkozóan néhány oktatási intézménnyel együttműködési szerződést is kötöttek.

Mindezek mellett az elmúlt időszakban számos időszaki kiállítást is rendeztek, miközben gyarapították a gyűjteményt, őrzik a műtárgyakat, a forrásértékű dokumentumokat, fotográfiai és hangzóanyagokat. Megkezdték ezeknek a digitális feldolgozását is, illetve publikálják azokat a világhálón. Ennek eredményeként ma már több mint 21 ezer tétel vált hozzáférhetővé online.

Látványtár és a múzeumi hétfők

Négy évvel ezelőtt – 2012-ben – nyitották meg a százmillió forintos költséggel létrehozott látványtárat és tanulmányi raktárat. A látványtárban a múzeum gyűjteményének legszebb darabjai tekinthetők meg. A kiállított műtárgyak többsége az intézmény régi anyagából valók. Érdekességük, hogy ezek a XIX. század végén és a XX. század elején keletkezett különleges népművészeti értékek. A néprajz minden fontos ága, vagyis a viselet, a lakástextil, a kerámia, a bútor, a pásztorművészet, a háztartási eszközök, a táplálkozás, a gyermekjátékok, a jeles napok, a népi vallásosság jelennek meg.

A kihelyezett érintőképernyős monitorok segítségével az érdeklődők további információkat szerezhetnek a tárgyakról és betekintést nyerhetnek a múzeum digitális nyilvántartásába és raktározási módszerébe.

Cél, hogy még több turistát fogadjanak

Az intézményben folyamatosan különböző programokat is szerveznek. Közülük igen népszerűek és közkedveltek a Múzeumi Hétfők, amelyeken havonta egyszer történelmi, művészettörténeti, irodalmi témákról tartanak előadásokat az egyes szakmák képviselői. Emellett konferenciákat is tartanak a múzeumpalotában. Legutóbb például a palóc népviselet megújulásáról folytattak párbeszédet az Észak-Magyarországon tevékenykedő muzeológusok és néprajzkutatók részvételével.

A következő években új állandó kiállítást terveznek a múzeumban, amely a palócság, illetve Balassagyarmat történetét, Mikszáth Kálmán és Madách Imre munkásságát mutatja majd be. Ehhez támogatásért pályáznak, amely százmillió forintos fejlesztést jelent. Így a múzeum vezetése optimistán tekint a jövőbe, és az a céljuk, hogy még több érdeklődő turistát fogadhassanak az intézményben.