A Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem még 2016-ban hozta létre közösen az első magyarországi Turizmusbiztonság Műhelyt, amely a nemzetközi utazás biztonságához, a Magyarországra érkező és innen kiutazó turisták védelméhez kapcsolódó témákban végez kutatásokat.

A könyv készítői

A műhely eddigi munkájának egyik eredménye a Turizmusbiztonság című, Michalkó Gábor, Németh József és Ritecz György társszerkesztésében megjelent kötet, amely szerzőgárdájában a Corvinus Egyetemet a Marketing Intézet három oktatója, kutatója, Kiss Kornélia, Pinke-Sziva Ivett és Michalkó Gábor képviselte. A 466 oldalas tanulmánykötetben az egyetemek kutatói olyan témákat vizsgáltak meg, mint a klímaváltozás okozta kockázatok, a járványok turizmusra gyakorolt hatása, valamint a terrorizmus és a turizmus összefüggései.

Egy évig minimum hat

A Műhely kutatásai szerint a terrorcselekmények egy-két évre jelentősen visszavetik az érintett ország turistaforgalmát, azonban, ha nem történik újabb támadás, az idegenforgalom hamar visszaáll a korábbi szintre. Ez egybecseng több korábbi, külföldi egyetemeken készült kutatással, amelyek átlagosan 13 hónapra becsülték azt az időszakot, amíg annyira élénken él egy terrorcselekmény emléke a turistákban, hogy inkább elkerülik a támadás helyszínét.

Szeptember 11.

Tokodi Panna és Ritecz György Turizmus a terrorizmus árnyékában című tanulmányukban azt írják, a terrorizmus turizmusra gyakorolt hatása a 2001. szeptember 11-i támadások után vált látványossá, hiszen a támadássorozat alapvetően átalakította, ahogy az utazásbiztonságról gondolkodunk. Abban az évben, majd az iraki háború kezdete után globális szinten is visszaesett az idegenforgalom. A következő években világszerte nőtt a terrorcselekmények száma, ennek ellenére ezzel párhuzamosan a külföldi utazások száma is folyamatosan növekedett, vagyis az ezután történt terrortámadások az idegenforgalomban már nem okoztak olyan, az egész világra kiható sokkot, mint a 2001-es merényletek.

Fő a biztonság

A 2010-es években ehelyett a tendencia az volt, hogy a turisták közvetlenül a terrorcselekmények után nem maradtak otthon nagyobb arányban, de inkább biztonságosabbnak vélt úti célokat választottak a terrorcélponttá vált országok helyett. A tanulmány szerint a biztonság objektív, illetve sok esetben annak szubjektív szintje jelentősen befolyásolja az emberek utazási célpontját, útvonalát, utazási eszközét és az utazás módját.

Franciaországban például, amely a világ egyik legkedveltebb turisztikai célországa (a világ turisztikai kiadásainak 6–7 százalékát itt költik el) a 2015-ös merényletek hatására jelentősen visszaesett a látogatók száma: az évben már 19,2 százalékkal esett vissza a forgalom a francia szálláshelyeken. Törökországban szintén megfigyelhető volt, hogy amikor a terroresemények fokozódtak, akkor, illetve a következő évben a turizmus is visszaesett. Törökország emellett példa arra is, hogy a terrorizmus nemcsak a turizmus mértékét, de irányát is képes befolyásolni, vagyis a tervezett utazási célt közeli vagy távolabbi desztinációk felé terelheti a szomszédos országokban megnövekedett terrorveszélyből: sok turista, akik a 9/11 utáni időszakban, vagy az arab tavasz idején eredetileg egy közel-keleti országba tervezett utazást, inkább a biztonságosabbnak tartott Törökországba látogatott.

A gazdagabb jobban fél

A tanulmányban vizsgált országokban a turizmusból származó bevétel a vendégéjszakák számánál is nagyobb arányban esett a terrorfenyegetettség miatt. Ez magyarázható többek között a szállások leértékelődésével, a látogatók óvatosabb viselkedésével, és azzal, hogy a terrorcselekményektől jobban tartanak a vagyonosabb turisták.

Kiderült továbbá az is, hogy egy-egy terrorcselekmény általában csak viszonylag rövid ideig, jellemzően egy, maximum két évig csökkenti az ország vonzerejét a turisták körében. Ez megegyezik azzal a megállapítással, amit az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) tett 2015-ben, szerintük átlagosan 13 hónap az az idő, amíg negatívan hat az idegenforgalomra egy-egy terrorcselekmény. Ha az azt követő időszakban nem követnek el újabb merényletet, a következő évben jellemzően visszaáll a forgalom a korábbi szintre. Az állandó terrorfenyegetettség azonban értelemszerűen tartósan alacsony szinten tarthatja egy-egy ország idegenforgalmi bevételeit.