Mint dr. Skultéti Éva a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára kiemelte, tudatosan kapcsolták össze a két területet, hidat akartak képezni a turisztikai és kézműipari szakemberek között, fel akarták vonultatni a két terület stratégiáit. Jó példákkal szemléltették a kiemelkedő szerveződéseket, mint a Palóc utat. Az innováció kapcsán a klaszterszervezés mintáját ismertették a Zempléni Helyi Termék Klaszter bemutatásával. Absulutely Debrecen címmel a város új brandjét ismertették. Emellett tárgyalták a szellemi tulajdonvédelmet. A sikerek mellett kitértek a megoldásra váró gondokra is.

A Palóc út megalakulásának első lépése az 1954-ben létrejött mátraderecskei szövőműhely. Tompa Béláné, a Hevesei Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapító elnöke vezetésével a helyi asszonyok a palóc hagyományoknak megfelelő hímzéseket, szőtteseket készítettek. Gyűjtötték a régi mintákat, használati eszközöket. Múzeumot, népművészeti boltot alakítottak ki, az önkormányzattal együtt létrehozták a „Palóc út” Információs Központot. A hagyományőrző és kulturális centrummal Heves és Nógrád megye kulturális, turisztikai intézményeivel létrehozták a Palóc út tematikus turisztikai útvonalat. Az útvonalra felfűzve a palóc értékeket – épített és kulturális örökséget kínálják a látogatóknak.

Kézműves klaszteralapítási elképzelések

A kézműveseknek távlatokat adott egy külföldi cipőgyártó cég bemutatkozása. Egykor kézművesként kezdték az alapítók, ma pedig népszerű cipőmárka gyártóiként kínálják termékeiket – hangsúlyozta a főtitkár. Beszélt a hazai fejlesztésekről is, és a külföldön bevált klaszterré szerveződésről. Hazai jó példának említette a konferencián is ismertetett Zempléni Helyi Termék Klasztert. Hét klaszter összefogásával alakult meg a zempléni ízekkel kereskedő szervezet. Céljuk a helyi termelők összefogása, a termékek piacra segítése, a szakemberek képzése, a helyi foglalkoztatás, és a turisztikai kínálat növelése. A tagok között található például a falusi turizmus szövetség, a falusi vendéglátók egyesülete, a térségi turisztikai egyesület, borút egyesület és egyház is. Mint a főtitkár elmondta Hajdú-Bihar megyében is gondolkodnak kézműves klaszter létrehozásán. Ugyanis a kézművesek személyenként nem készítenek annyi terméket, amennyire például egy külföldi vásáron szükség lenne. Ezért érdemes lenne létrehozni egy-egy értékesítési társaságot, menedzser szervezetet.

Debreceni guba szellemi tulajdonvédelme

A szellemi tulajdonvédelem egyik helyi példáját mutatta be Dezsőné Borbély Emma szövő népművész, szakoktató, Gubás Társulat alapítója. A megyei értéktár kulturális örökség kategóriájában szerepel a debreceni guba. A rackajuh gyapjából szőtt felsőruházat, a 18-19. században divatos viselet volt, de a mesterség az 1930-1940-es években kihalt. A gubakészítés hagyományait kutatták és elevenítették fel a debreceni Gubás Társulat tagjai, szövő népművészek. Megújították a hagyományt és napjaink kívánalmainak megfelelően kabátokat, kiegészítőket szőnek.

Hiányzó felsőoktatás

Nehézséget jelent, hogy a kézműves szakmákat nem lehet a felsőoktatásban tanulni, nincs képzés. A jelenleg elérhető képzésekről és a felsőoktatás lehetőségeiről is szó volt Pál Miklósné a Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnökének előadásában.

A jövő nemzedékének szemléletformálása

A Kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében című rendezvénysorozat egy évtizedes múltra tekint vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Ebben az évben Debrecen adott otthont a programnak a konferenciával, és az idén a rendezvény részeként a Magyar Kézműves remek pályázat kiállításával és díjátadó ünnepségével a Kölcsey Központban. Mindenkit szerettek volna a szervezők megszólítani, ezért megrendezték a Kossuth téren a kézműves vásárt, és a gyerekeknek a Kézműves 7 próba című vetélkedőt. A gyermekek hét mesterségről kaptak információkat, mint pl. a mézeskalácsosság, szövés, és ki is próbálhatták a szakmát. Ennek a szemléletformálásban nagy szerepe van – foglalta össze a főtitkár a program törekvését.