„A Szövetség a turisztikai szakma nevében a miniszter úr közreműködését kérte a vízumkiadás könnyítésének érdekében” – zárul a MUISZ közleménye.
Nem ez az első alkalom, hogy ezzel a kéréssel fordul a szakmai szövetség az aktuális külügyi főfunkcionáriushoz. A helyzet az előző évtized vége felé kezdett melegedni, amikor az európai országok sokan kezdtek a BRIC-országok és más feltörekvő, fejlődő küldő piacok felé kacsingatni. Nálunk különösen az első „Öböl” légitársaság – Qatar Airways - megjelenésével indult be a kacsingatás a dohai hub-on keresztül elérhető országok irányába. Sok ország a kacsingatáson túl a kedveskedésig is eljutott azzal, hogy több ország számára gyorsította meg a schengeni vízum megszerzését. Magyarországnak ez azóta sem sikerült maradéktalanul. Beutaztatók szerint ennek egyik oka a külügy, vagyis inkább a konzulátusok és Bevándorlási Hivatal közti ping-pong mérkőzés. Mindkettő attól tart, hogy a turistavízummal esetleg valaki Magyarországon belépve a schengeni zónában marad, ami azzal jár, hogy az ezzel járó költségeket (tartózkodás, hazaszállítás) kis hazánknak kell megoldani.
Egyik, Iránból beutaztató megszólalónk arról számolt be, hogy a perzsa államban a magyar konzulátus csak nehezen ad időpontot, és azt is csak úgy, hogy tudja az utas nevét. Ez egyéni utas esetében nem tűnhet nagy bajnak, ha leszámítjuk azt, hogy Irán mekkora és hány magyar konzulátus működik, azonban csoportok esetében (az irániak zömében így érkeznek hozzánk), már kihívás, mivel a végleges névlista összeállítása és az utazás dátuma közé már nem biztos, hogy befér a vízumügyintézés is. Mint megtudtuk, az irániak gyakorta fordulnak inkább a görög vagy olasz konzulátushoz.
Indiában sem könnyű a helyzet. Még tavaly írtuk Indiai lapértesülésekre hivatkozva, hogy egymással versengenek az uniós országok konzulátusai Indiában: melyikük állít ki gyorsabban schengeni vízumot a kérelmező indiai turisták részére. Drégely Ágnes a TourEast Tour ügyvezetője lelomboz: ebbe a vetélkedésbe Magyarország nem szállt be. A franciák például 48 órán belüli ügyintézéssel kecsegtetnek. Hogy ennek milyen előnyei lehetnek? Évente 15 millió indiai turista utazik külföldre minden évben, 20%-uk Európát célozza meg. Az utóbbiak száma 50%-kal emelkedett az utóbbi öt év alatt.
Másik hazai gyakorlat, hogy amennyiben nálunk lépnek be a turisták schengeni területre, a legtöbb éjszakát is itt kell tölteni. Ezzel szemben az országok többsége vagy azt kéri, hogy területén lépjenek be, vagy ott töltsék a legtöbb éjt. Előbbi gyakorlat drámaibb beavatkozásnak tűnik a szabad piacba.
Az évek óta tartó eredménytelen küzdelem eredménye, hogy a beutaztatók egyre inkább lemondanak az amúgy számos fizetőképes turistát küldeni képes piacokról és a kisebb ellenállás felé mennek el, olyan országokban kampányolnak, ahonnan egyszerűbb vízumügyintézést követően is be lehet lépni. Így futott fel az utóbbi években Szingapúr és Malajzia. Szintén egyszerű a bejutás az Öböl-országokból, amennyiben Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács országainak állampolgairól beszélünk. Azonban, ha egy a régióból érkező és vegyes MICE-csoportról van szó, már nem ilyen egyszerű a képlet. A csoport egyéb nemzetiségű tagjai (Pakisztán, Irán, Irak stb.) állhatnak sorban a saját országuk magyar konzulátusán; ha kapnak időpontot.
