Tessely Zoltán a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy a csaknem 50 millió forintba kerülő fejlesztések még izgalmasabbá és élményszerűbbé teszik a vadasparkot, a gyerekekkel pedig csak így lehet megszerettetni a természetet. Majoros Gábor, a Vadex vezérigazgatója arról beszélt, hogy 2016-ban kezdték el építeni a 96 hektáros arborétum területén a vadasparkot, ennek újabb állomásai a Madarak és fák napján átadott fejlesztések. Úgy vélte, hogy a beruházással tovább gazdagodott a Velencei-tó környéke, ami újabb lendületet adhat a turizmusnak és növelheti a látogatói létszámot a térségben.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a Vadex a gazdálkodásából származó eredményt közjóléti szerepvállalásra fordítja. Fejér megyében 18 ezer hektárnyi erdőt kezelnek, évente 350 hektáron végeznek erdőfelújítást, évi 1,3 millió facsemetét ültetnek el és több mint 22 tonna makkot vetnek el. Jelezte, hogy a Velencei-tó környékén az 1970-es években kezdték el a fásítást, míg az arborétum tervei 1976-ban készültek el. A 96 hektáros területen sétautak, kilátó, pihenőhelyek, valamint horgásztó létesült és ma már vadaspark is várja a látogatókat, akik 111 féle fafajt és 119 madárfajt figyelhetnek meg. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a fejlesztés a gyerekeknek, a jövőnek szól.

Az eseményen megemlékeztek Chernel István természettudósról, akinek kezdeményezésére terjedt el Magyarországon is a Madarak és fák napja. L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő kiemelte: a tudós egész élete a bizonyíték arra, hogy a természetvédelem, a vadászat, valamint a vad- és erdőgazdálkodás egymással karöltve működik, hiszen csak a természetért dolgozó emberek képesek megőrizni a természet értékeit. Megjegyezte, hogy a Madarak és fák napja magyarországi elterjedése Chernel István mellett Apponyi Albert 1906-os és Klebelsberg Kunó 1931-es jogszabályainak köszönhető, akik megerősítve Chernel kezdeményezését a legmagasabb szinten rendelkeztek a természetvédelem ügyéről.