A beruházás során megépült egy fogadóépület kunkapus-bejárattal, parkoló létesült, a gazdasági épület megújult, az irodaépületet kulcsos házzá alakították át. Részlegesen felújították a sétautakat, teljesen kicserélték a növényjelző táblákat, újjáépült az arborétumot körbevevő kerítés is. A növényállomány bővítése egy 43 darabból álló tölgyfajtagyűjtemény kialakításával kezdődött, amelyet 65 cserje- és 14 rózsafajta ölel körül. A fafajokat, a helytörténeti érdekességeket új ismertető, eligazító táblák jelzik.

Dégi Zoltán, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója szólt arról, hogy az alapító Széky Péter - akire új emléktábla hívja fel a figyelmet- tiszaigari földbirtokos 1867-ben kezdett a család számára sétakert létesítésébe a külföldi kastélykertek és barátja Bolza Pál, a szarvasi arborétum alapítója hatására. A telepítés a mai arborétum területén kezdődött, a közeli területekről ültetett át Széky több éves, erős egyedeket, amelyek többnyire az Alföldön őshonos fafajokból álltak. 1951-ben a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az erdő területét. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 1985 után a több mint 375 fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint az arborétumban számos idős, nagyméretű lomb-és tűlevelű fafaj található, a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus. A bükk és a szelídgesztenye mellett 17 tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa, az illatos fűszercserje, amerikai, hasogatott levelű bodza is. A kert legértékesebb fajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádófenyő és a szerbfenyő.