A „Mi következik? Navigálás a trendek és megatrendek világában az adatalapú korszakban” című előadásában Nick Hall gyakorlati oldalról mutatta be, hogyan formálja át az utazási iparágat a digitalizáció és az AI. Mint mondta, a turizmusban a Covid óta egymásra rakódó kihívások – magas működési költségek, geopolitikai kockázatok, extrém időjárási jelenségek és munkaerőhiány – teljesen új környezetet teremtettek.
Fotó: Visit Hungary
Az európai turizmus ugyan egyre több technológiai befektetéssel reagál, ám ezek önmagukban nem oldják meg a költségek növekedésének problémáját.
Rengeteg digitális eszköz áll a rendelkezésünkre – a kihívás ma már nem a hozzáférés, hanem az, hogyan válasszuk ki a valóban hasznosakat
– mondta Hall.
A munkaerőhiány a szektor egyik legsúlyosabb gondja: jelenleg a turisztikai állások mintegy hatodát nem tudják betölteni, Spanyolországban pedig a pozíciók több mint fele üres. Mindez úgy történik, hogy
a világban jelenleg 357 millió ember dolgozik az idegenforgalomban, ami néhány éven belül 448 millióra nőhet.
Hall szerint az iparág jövőjét az adatok hatékony integrálása határozza meg: „Az adat az új üzemanyag. Aki képes beépíteni a napi döntéshozatalba, az valódi versenyelőnyt szerez.”
Elmondta azt is, hogy a fogyasztói magatartás is forradalmian átalakul.
A 25–34 évesek 26 százaléka már mesterséges intelligenciát használ elsődleges információforrásként utazása megtervezésekor.
A 45 év alattiak is egyre inkább az AI-t hívják segítségül, sokan pedig már nem a Google-ön, hanem a ChatGPT-n keresztül keresnek szállásokat, élményeket.
A hagyományos keresés korszaka véget ért. A jövő az adatkörnyezet-alapú, személyre szabott tartalomé lesz. A fiatal utazók már nem listákat akarnak böngészni, hanem kész válaszokat kapni – akár azonnal
- emelte ki Hall.
A szakértő szerint a turisztikai kommunikációban új kérdéskör merül fel: hogyan mérjük a sikert egy olyan világban, ahol az információ forrása már maga az AI?
A SEO továbbra is fontos, de már nem döntő tényező; a hangsúly a kontextuson és a személyre szabáson van.
Hall példaként az amerikai turizmus kommunikációját említette, ahol az „America the Beautiful” kampány a gazdag, mégis közérthető tartalomra épít – ez lehet a jövő iránya Európában is.
A mesterséges intelligencia-felhasználók körében a kutatások szerint a 76 százalék évente legalább háromszor utazik, vagyis ők jelentik az elsődleges célcsoportot. Több mint 50 százalékuk értékalapú utazást keres – nem csupán ár, hanem élmény és fenntarthatóság alapján dönt.
Nick Hall összegzése szerint a jövő nyertesei azok a turisztikai szereplők lesznek, akik struktúráltan használják az adatokat, folyamatosan tanulnak, és kritikus gondolkodással közelítenek az AI-hoz. „Nem elég alkalmazkodni – proaktívnak kell lenni. A mai döntések határozzák meg, milyen lesz a turizmus holnap.”
