A turistacsoportok túlnyomórészt igénylik a klasszikus buszos városnézést. A Covid utáni éledező időszakban, 2022 nyarán hozzávetőleg napi 100 buszról van szó, a garantált túrákon felül. Ez a Covid előtt napi 300-350 volt. A turisztikai vállalkozók forrongását az okozza, hogy a Citadella után a másik legfontosabb látnivaló, a Vár kiesésével kell szembe nézni, e szakmai körök meggyőződése szerint nem szükségszerűen. Véleményük szerint elfogadhatatlan e fontos útvonal buszos kizárása - írja társlapunk az mfor.

Létezik egy szakmai lobbicsapat, melynek tárgyalásai már finisben vannak, olyannyira, hogy a napokban újabb buszos „menekülőutak” egész tesztelését végezték közlekedési hatóságok bevonásával, hogy fel is lehessen is jutni a Várba, de ne sértsék a lakosság - és az ottani személygépjármű forgalom - érdekeit. A tárgyalásokról azonban senki semmilyen konkrétumot nem árult el egyelőre.

A szállodahajón érkező idősek sínylik meg

A várbéli buszos városnéző forgalom kiesésének legegyértelműbb károsultja a fontos szegmenst képviselő szállodahajók senior vendégköre, akik csak lassan tudnak feljutni nagyobb távolságból a Halászbástyához, sőt, ez számukra egészségügyi kockázatokat rejthet.

A nagy buszok az új 3,5 méteres magasságkorlát miatt nem mehetnek fel a Várba, a túrákat a Várkert Bazár felől mozgólépcsővel, lifttel bonyolítják, ez viszont körülményes, a felérési pont – a Savoyai szobor - nagyon távol van a Mátyás templomtól és Halászbástyától, amelyek a túraszervezők és szállodahajók programjában hónapok óta hirdetett program csúcspontjai. Épp így kárvallottak a vári rendezvényhelyszínek, vendéglátóhelyek is – állítják egyes szakmai szövetségek képviselői. Amint az több online felületen megjelent, a tovább nem halasztható gázvezetékcsere miatt kellett lezárni a Palota út egyes szakaszait és ideiglenesen új közlekedési rendet bevezetni.

A közútkezelő az eddigi 3,65 méteres magassági korlátozást a Hunyadi János úton és a Palota út Dísz tér és Lovas utca közötti szakaszán 3,5 méterre módosította, így ennél magasabb járművek nem hajthatnak be a területre. A munkálatok - amint az több helyen megjelent - szeptember végéig tartanak majd, tegyük hozzá, éppen a turisztikai csúcsszezon alatt.

Kevés a parkoló és messze van

Azon azért nem lepődik meg bizonyára senki, még a turisztikai ágazat vezetői közül sem, hogy – a gázcsövek átépítésétől függetlenül - a Várban lakók nem örülnek a buszáradatnak. Mások szerint viszont „a kerületi, a fővárosi önkormányzat és a Várkapitányság részérdekeket képviselnek, de azt az érdeket, hogy Budapest és Magyarország turizmusa helyreálljon, az ígért panorámapontokhoz és attrakciókhoz a vendég feljusson, senki nem képviseli” – mondta el egy nevét nem vállaló érintett.

Buda elesett… így érzik az érintett szakmai szcéna szereplői, de ezzel a probléma nem zárult le, hisz a városnézést sokan áttolják a Liget felé, amely egyszerre szűknek bizonyult a Budáról is kényszerűségből idetartó buszbehajtási igényre.

Budapest versenyképessége a tét

A problémakör ennél is összetettebb: a kijelölt autóbuszos fel- és leszállítási pontok, illetve a közeli – nagyobb befogadóképességű – pufferparkolók hiánya valamennyi kiemelt turisztikai látványosság esetében jellemző. Amennyiben ez így marad, nemkívánatos folyamat indulhat el: a beutazó csoportok részére nyújtott, legvonzóbb és legnagyobb árbevételt produkáló programok, az autóbuszos városnézések kevésbé lesznek értékesíthetők. Egyesek szerint Budapest akár el is veszítheti versenyképességét, a többi kiemelt európai fővárossal (Bécs, Prága) szemben. Az érintett szolgáltatói kör (utazási irodák, autóbuszos személyszállítók, idegenvezetők, személyhajósok, rendezvényszervezők, szállodák, éttermek) számára létfontosságú a tervezhetőség és a kiszámíthatóság. Az információhiány és a bizonytalanság tervezhetetlenné teszi az utazások értékesítését, melyek megszervezése, lekötése jellemzően 1-2 évvel előre történik.

Mekkora a turistabuszok károsanyag-kibocsátása?

Erre sok környékbeli lakó panaszkodik. A Dózsa György térnél lakók annak sem örültek, hogy pár éve kialakítottak ott egy buszparkolót. Az érem másik oldala, hogy, a Széchenyi Könyvtárba felvezető lift alkalmatlan nagyobb turistacsoportok szállítására, - annak idején nem is ezért épült - és oda is számtalan lépcső vezet fel, tehát nincs szó valódi akadálymentesítésről.

Amint az egy másik beszélgetésből kiderült, egy-egy turistabusz (a városnéző járatokat nem számítva) gyakran nem tesz meg többet napi 50-100 kilométernél egy-egy csoporttal a városban, és az egy időben mozgó, különjárati autóbuszok száma csekély a tömegközlekedésben résztvevő járművek számához képest. Egy-egy autó átlagosan csupán 1,7 utast szállít, így pedig más közlekedési eszközök (mint például a buszok) jelenleg kevésbé káros közlekedési alternatívát kínálnak. Az elmúlt években a legtöbb személyszállító társaság jelentős korszerűsítést hajtott végre a járműparkjában. A 30 liter/100 km fogyasztású, EURO 2-3-as szabványok szerinti, régi gyártmányok világa már régen a múlté. Ezeket felváltották az új, EURO 5-6-os és EEV motorral működő rendkívül környezetbarát járművek, melyek fogyasztása három autó üzemanyag-felhasználásával egyenértékű.

A politikai ellentét sem hiányzik

A témával nemcsak a szakma foglalkozik, hanem a média is. A lenti szövegből kiderül, hogy mint mindenben ma Magyarországon, e mögött is politikai ellentét feszül, ez tűnik ki legalábbis Böröcz László képviselő véleményéből, amit az 1.kerület.ittlakunk.hu idéz:

„Többször elmondtuk korábban is, hogy a turistabuszoknak semmi helye sincs sem a Palota úton, sem a Hunyadi úton, sem a Mészáros utcában. A megoldást az jelentené, ha nem engedjük behajtani a turistabuszokat a város belső utcáiba, csak a kerület peremén tehetnék le az utasokat, akik liftekkel, akadálymentesen jutnának el a várba. Erre teremtettük meg a Várkapitányság beruházásainak köszönhetően a lehetőséget. Ehhez kapcsolódóan további fejlesztések is várhatók, így a turisták is eljuthatnak a céljukhoz.

Bár ideiglenesen megoldódik a Palota úton és a Hunyadi úton lakók problémája, mert a felújítások miatt nem hajthatnak fel a buszok. A Várkapitányság kérésére kikerültek a 3,5 méternél magasabb járművek behajtását tiltó táblák. De ez csak ideig, óráig oldja meg a helyzetet.

Végleges megoldás az lenne, ha a Budavári Önkormányzat kezdeményezné a buszok behajtásának tiltását a kerület belsejébe. Ezért a Fidesz budavári frakciója indítványozta a turistabuszok közlekedésének korlátozását, melyről jövő csütörtökön szavazhat a testület.

Meglátjuk, hogy a baloldali vezetés most hajlandó-e az emberek oldalára állni és támogatni a Fidesz-KDNP javaslatát. "Mi olyan megoldásban hiszünk, ami nem arról szól, hogy a kerület egyik pontjáról a kerület másik pontjára helyezzük át a problémát, ezért tiltakoztunk a Mészáros utcai buszparkoló ellen is.”

Amit ehhez az újságíró hozzátesz: végig böngészve, akár a budavári önkormányzat, akár a Várkapitányság honlapját, bármilyen furcsa, alig találni egy-egy szót, kifejezést, hírt, ami az idegenforgalomra, vagy erre a buszos konfliktusra utalna, holott ez a környék a fő célpontja a hazánkba érkező külföldi turistáknak. Nem mellesleg: az ott élők életét a turizmus erőteljesen – pozitív vagy éppen negatív értelemben - befolyásolja. Érdekes, hogy már 2009-ben tanulmányterv készült a turistabuszok behajtásáról, ami aztán - különböző mértékben megengedő jogszabályokban - gyakran módosult az elmúlt 13 évben.

Gyalogolni kell, kánikulában is

Akárhogy végződnek a tárgyalások, akár be tudnak jutni a Várba a buszok, akár nem, akkor sem lesz teljes akadálymentesítés, mert gyalogolni kell, méghozzá sokat. Nincs mese, a mai európai városnézések fárasztók, főleg kánikulában és főleg az említett idősebb korosztály számára, mert mindenütt léteznek behajtási tilalmak. (Sőt, sok helyen plusz behajtási adók, amit persze a turista fizet meg.)

Márpedig éppen ez az a korosztály, amelyik igényt tart a drágább, szervezett programokra, a különbuszos, csoportos közlekedésre, a tolmácsra, az esernyőjét a feje fölé tartó idegenvezetőre, egy-egy nap pontos beosztására, az akadálymentesítésre, míg a stand by repülőjegyet vásárló, barátoknál vagy airbnb-ben lakó fiatalok inkább hop on hop off-ra fizetnek be, vagy éppen a városi közlekedésben próbálnak egyedül eligazodni, a látnivalók terén pedig a telefonjukra támaszkodnak.

Mindez nem magyarországi jelenség csupán, hanem az egész szakmára, világszerte, jellemző.

Elek Lenke