Emlékeztetett, hogy a turizmuson belül a vendéglátás áfakulcsa az idén január elsejétől 18 százalékra csökkent.

A fürdőágazat versenyképességének megőrzéséhez, tavalyi teljesítményének eléréséhez elengedhetetlen az áfacsökkentés, ahogy a munkaerő megtartásához, a szolgáltatások minőségének emeléséhez is - mondta. Az áfacsökkentésből eredő bevételt bérfejlesztésre tudnák fordítani, amire szükség van, ugyanis jelenleg az ágazatban dolgozók keresete a nemzetgazdasági átlaghoz képest legalább 30 százalékos lemaradásban van - tette hozzá.

Az ügyvezető elnök megjegyezte, hogy az idei évre előírt bérfejlesztés, a garantált bérminimum emelése 200 millió forint többletköltséget okozott például az általa vezetett hajdúszoboszlói fürdőnek, de a kisebb egységekben is legalább 50 millió forintot. Ezt a kiesést is pótolni tudná az áfacsökkentés - mondta.

A szövetség szerint a legelőnyösebb az lenne, ha a magyar turizmus három fő szolgáltatási pillére - a fürdők mellett a szálláshelyek és a vendéglátás - teljes egészében a kedvezményes áfakörbe tartozhatna.

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a szövetség felkérésére készített tanulmányuk szerint a költségvetés áfabevétele a 18 százalékos kulcs esetén 2,7 milliárd forinttal csökkenne az első évben, de az ágazat 2022-re ezt a kiesést behozná, miután a fürdők árbevétele az áfa csökkentésével jobban nőne. Az ágazatból jelenleg évente 12,7 milliárd forint áfa folyik be a költségvetésbe.

Megjegyezte: az EU-ban a fürdőszolgáltatások áfakulcsa 3-25 százalék közötti, a tagállamok fele kedvezményes kulcsot alkalmaz.

A tanulmány szerint jelenleg csak a nemzetközi jelentőségű fürdők tudnak profitot termelni Magyarországon, míg a regionális, helyi fürdők többsége veszteségesen üzemel, azok fenntartásához nélkülözhetetlen az önkormányzati hozzájárulás.

Boros László Attila, a szövetség választmányának tagja kifejtette: óriási versenyhátrányt jelent az ágazatnak, hogy a magyar fürdőknek a magasabb áfakulcs miatt drágább belépőt kell kérniük, vagy arányosan kevesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, mint a szomszédos osztrák szolgáltatók. Az áfakulcs 18 százalékra csökkentése az általa vezetett fürdőben áremelés nélkül éves szinten 200 millió forint pluszforrást jelentene, amit bérfejlesztésre vagy az infrastruktúra fejlesztésére tudnák fordítani - mondta, hozzátéve, hogy az ágazat nem kaphat uniós támogatást fejlesztésekhez.

Czeglédi Gyula a tájékoztatón kitért arra is, hogy a Magyar Fürdőszövetség tagjai a hosszú telet követően készen állnak a szezonkezdetre, ám sok szabadtéri fürdőben a hideg miatt komoly felújításokra volt szükség. Küzdenek a munkaerőhiánnyal is, sok helyen nem találnak szakképzett munkatársat, úszómestert, pénztárost, vagy takarítókat a szezonális munkára. A hiányzó munkaerőt diákszövetkezetek segítségével próbálják pótolni - mondta.