A budai Várban, a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház mellett négy-öt méter mélyen van eltemetve az a zsinagóga, amely Mátyás király uralkodása idején épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén.

A zsinagógára Zolnay László régész talált rá 1964-ben. Az épület zsinagógaként történt beazonosítása Scheiber Sándor munkájának az eredménye. A feltárást Amerikából támogatták volna, de az Állami Egyházügyi Hivatal nem kívánta elfogadni az amerikai segítséget, és nem engedélyezte a munkálatokat. Ezért Zolnay László és munkatársa, Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező szakszerűen visszatemette a romokat, és betonfödémet helyeztek rá, hogy megvédjék. A hétfői betekintés során a födémet megtisztítják az azóta rárakódott földtől és megemelik, hogy felmérhessék az oszlopok, falak állapotát. A vizsgálat után visszazárják a romokat, és az elvégzett felmérések alapján elkezdődik a feltárás megtervezése. A hosszú távú cél az állagmegóváson és a feltárson túl a zsinagóga látogathatóságának megoldása - mondta el a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, Kirschner Péter.

A rekonstrukció régi vágya több civil szervezetnek, akik az Ássuk ki! - Civilek a Mátyás-kori Nagyzsinagóga feltárásáért mozgalomba tömörülve több évtizede küzdenek az épület feltárásáért és rendezvényeikkel próbálják felhívni a figyelmet a páratlan építészeti és vallástörténeti emlékre - tette hozzá Kirschner Péter.

A Mazsike ismertető kiadványa szerint az 1461-ben épült kéthajós csarnoktemplom boltozatát 5 középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága 3 méter. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, építői nagy valószínűség szerint Mátyás király udvarában dolgozó mesterek voltak. A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt használatban. Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakosság a zsinagógát megrongált állapotban, beszakadt boltozattal találta. Az újjáépítéskor a teret nem boltozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület leégett, a födém bedőlt és mindent maga alá temetett. Később a megszűnt zsidónegyed házaiba keresztények költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.