A látogatók között 120-130 ezer diák volt, akik főleg szervezett iskolai csoportokkal érkeztek az egri várba. Bár áprilistól októberig tartott a szezon, viszont a karácsonyi és a szilveszteri időszakban is sokan látogattak a nemzeti emlékhelyre. Ebben a hevesi megyeszékhely gyógyvizei, illetve az ünneplési szokások is segítettek. Érdekességnek számított, hogy olyanok érkezetek az egri várba, akik az M1-es, az M7-es és az M3-as autópálya közelében laknak. Lengyelországból pedig leginkább Krakkó és Lublin környékéről látogattak Egerbe.

Új titkokat rejt a felújított kazamata

A múzeum vezetője azt is elmondta, hogy évek óta figyelik a látogatók szokásait és jellemzőit. A tavalyi felmérések alapján megállapították, hogy az érkezők többsége elégedett a vár fejlesztési munkálataival és támogatja ezeknek a folytatását is. Tavaly például a legnépszerűbb attrakcióknak a katonai hagyományőrzők bemutatói, illetve az élő történetek bizonyultak.

A vár életében fontos dátumként szerepelt 2016 májusa, amikor megnyitották a felújított kazamatát, valamint a hozzátartozó építmények közül a Török-kertet, a Szép-bástyát, illetve a vár alatti Dobó utcában azt a polgárházat, amelyet a szakemberek apródvárnak neveztek el. Ennek az udvarára nyílik az a kazamataszakasz, amely 1596-ban beomlott de ma – több mint négyszáz év múltán – újra látogatható lett.

Kézműves, néprajzi, történelmi foglalkozások

Egyébként a kazamata műszakilag, építészetileg és kiállítási tematikájában is teljesen megújult. Több új kiállítást nyitottak és multimédiás eszközökkel, tablókkal, makettekkel mutatják be az egyházi, illetve a várépítészetet. Ezek mellett külön érdekességnek számít, hogy a közönség közelebbről megismerheti Gárdonyi Géza világhírű regényének, az Egri Csillagoknak a részleteit és szembesülhet a történelmi valósággal. Ehhez garantált programként kapcsolódik a katonai hagyományőrzők bemutatója is. A Dobó utcai apródvárban pedig a gyerekeknek kézműves, néprajzi és történelmi foglalkozásokat tartanak. Ma már régi fényében ragyog a Szép-bástya – a vár egykori ágyúdombja – is, amely a nemzeti emlékhely legmagasabb pontja. Onnan pazar panoráma tárulkozik Eger házaira, középületeire.

Film, kiállítás és kiadvány a legendás várvédőről

Érdeklődésünkre Berecz Mátyás azt is elmondta, hogy a további fejlesztési tervek között szerepel a Dobó Istvánról (1502-1572) elnevezett emlékhely kialakítása Egerben, valamint a szlovákiai Ruszkán, ahol a hős várkapitány földi maradványait 2008-ban újratemették. A fejlesztési támogatásra az egri és a ruszkai önkormányzat, illetve az Egri Dobó István Vármúzeum közös pályázatot nyújtott be. Az emlékhelyek megvalósításával Egerben és Ruszkán is méltó helyen tiszteleghetnek majd az egykori kiváló katona emléke előtt. Természetesen kiállítást is terveznek és filmet is készítenek Dobó István életéről, valamint kiadványt is jelentetnek meg a legendás várvédőről.

A tervek szerint a két emlékhely létrehozása több mint hatszáz millió forintba kerül. Ehhez az önrészt az egri és a ruszkai önkormányzat biztosítja majd.