A Randstad azzal a céllal végezte a kutatást, hogy bemutassa, milyen intézkedésekről, változtatásokról döntöttek a magyarországi vállalatok a koronavírus-járvány miatt. Továbbá, hogy feltárja, mindez milyen hatással volt a munkavállalókra, a vállalatokra, s hogy a jövőben mire kell fókuszálni a munkaerő-toborzás során. A 2022 januárjában és februárjában készült felmérésben csaknem 400 olyan vállalati szakembert kérdeztek meg, akiknek rálátásuk van a HR és a munkaerőfelvételi folyamatokra. A megkérdezett vállalatok több mint kétharmada nemzetközi cég. A kutatásba bevont vállalatok negyede több mint 500 embert foglalkoztat.

A válaszadók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy cége teljesen felépült a járvány okozta válság után; 27 százalék úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem érintette őket a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés. Mindemellett 2 százalék volt azok aránya, akiket még mindig negatívan érint, és nem tértek vissza a világjárvány előtti üzleti szintre, egyharmaduk pedig még mindig a "gyógyulásért" küzd, vagy csak részben "tért magához".

A válaszadók 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkavállalói védelme érdekében hibrid munkamódszerre tért át. Fontos változtatás volt továbbá (a megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott így), hogy a menedzsment ebben a kritikus időszakban igyekezett összpontosítani az átlátható kommunikációra.

A hibrid modellre áttérők 60 százaléka azt kérte dolgozóitól, hogy egy héten 2-3 napot töltsenek az irodában. Ráadásul 15 százalékuk felkínálta alkalmazottainak a beosztás megválasztásának lehetőségét.

Rákérdeztek arra is, hogy milyen kihívásokkal néznek szembe a vállalatok, amióta hibrid munkavégzésre vagy távmunkára váltottak. Legnagyobb arányban (62 százalék) az új kollégák betanításának nehézségét említették. Emellett ugyancsak sokaknál (61 százalék) nehézséget okozott, hogy a vezetők miként kezeljék a távmunkát, továbbá, hogyan biztosítsák az otthon és az irodában dolgozók közötti együttműködést (55 százalék). Mindemellett a többség (51 százalék) azt is nehézségnek nevezte, hogy megőrizzék a vállalat iránti elköteleződést és hűséget.

A felmérés szerint a válaszolók 38 százalékának a profit megőrzése, 34 százalékának a megnövekedett munkaerőköltségek, 32 százalékának a magas fluktuáció okozta a legnagyobb kihívást. A megkérdezett vállalatok 30 százalékának pedig továbbra is a működésükhöz szükséges ellátási láncban okoznak problémákat a világjárvány miatt bevezetett korlátozások. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele arra számít, hogy értékesítési volumene növekedni fog az idén.

A munkaerőfelvétel kapcsán a legyakoribb akadálynak (79 százalékos arányban) a jelöltek irreális fizetési elvárásait említették. Sokaknál problémát jelent továbbá a szakképzettség hiánya, kiemelten, hogy a jelöltek nem rendelkeznek konkrét munkaköri kompetenciákkal, illetve problémamegoldó képességgel. Többen említették azt is, hogy az emberek számára fontosabbá vált a munka és magánélet egyensúlya.

A kutatásban részt vevő vállalatok 89 százaléka tervez idén létszámbővítést. Mindazonáltal úgy értékeltek, hogy a HR-nek a jövőben leginkább a munkaerő megtartását kell fókuszba helyezni, s ezzel együtt fontos eszköznek kell tekinteni a távmunka lehetőségét is.

A felmérésben résztvevők 68 százaléka arra számít, hogy 2022-ben nehéz lesz fenntartani a munkavállalói elkötelezettséget. A legtöbb válaszadó úgy véli, hogy a vonzó fizetés és a juttatások, valamint a munka és a magánélet megfelelő egyensúlya a legfontosabb tulajdonságok, amelyek vonzóvá teszik cégüket a jelöltek számára.

A kutatás alapján - tekintettel az elmúlt hónapok magasabb és növekvő inflációs rátáira - a munkaadók 83 százaléka hajlandó - túlnyomó többségük 6-10 százalékkal - többet fizetni, hogy vonzza, illetve megtartsa a tehetségeket. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy ez nem mindig van összhangban azzal, amit a munkavállalók elvárnak és reálisnak tartanak a jelenlegi piaci helyzetben. A legnagyobb szakadék a cégek által kínált és a munkavállalók által kért kompenzáció között a 11-20 százalékos béremelési tartományban van, ezt a munkavállalók 42 százaléka választotta, a munkáltatóknak viszont csak 13 százaléka. Márpedig - mint rámutattak - a kilépés vezető okai: a fizetésben és a karrierben való előrelépési lehetőség.