Az 1007 fős primer felmérés az egyéni és közösségi felelősség kérdéskörét járta körbe, azt is vizsgálva, hogy jelenleg miért tartanak fenntarthatónak egy-egy térséget ma Magyarországon, s mely térségekre tekintenek fenntartható úticélokként a válaszadók.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy miközben a válaszadók mintegy 38%-a számára fontos a turisztikai térségek fenntarthatóbbá tétele, negyedüknek ugyanakkor nincs elég információja ahhoz, hogy ebben a kérdésben bármit is nyilatkozni tudjon, ami azt mutatja, hogy sokkal intenzívebb kommunikációra lenne szükség ebben a témában.

A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége. Sokkal kevesebben gondolták azt, hogy a településvezetésnek kellene tennie átfogóan valamit ezekért a célokért, s még kevesebben vélik, hogy az utazó saját maga is felelős a fenntarthatóság biztosításáért.

Ezt erősíti az a tény is, hogy a válaszadók 54%-a csak akkor nyitott arra, hogy fenntartható úticélokat válasszon, ha az adott térség ugyanazt nyújtja, mint amit eddig megszokott az utazások során, s csak a 15%-uk lenne hajlandó változtatni az utazási szokásain a fenntarthatóság érdekében. Jelenleg a válaszadók 45%-a számára nem meghatározó a nyaralás, pihenés megtervezésekor, hogy az adott úticél közvetít-e fenntarthatósági értékeket, például fókuszba helyezi-e a helyi közösség erősítését vagy éppen a negatív környezeti hatások csökkentését, bár reményt keltő, hogy további 29%-uk az ilyen úticélokat preferálja, ha árban elérhető.

A szolgáltatói felelősségre hívja fel a figyelmet az a tény, hogy a válaszadók 29%-a már tudatosan keresi a fenntartható szállásokat. Ennél magasabb azoknak az aránya (38%), akik ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják, további 25%-uk  pedig nem tudja, hol szerezhet erről információt.

Mindez két nagyon fontos feladatot vetít előre: egyfelől segíteni kell a helyi turisztikai szolgáltatókat abban, hogy a saját egyéni felelősségi körükben újragondolják a szolgáltatásaikat, másfelől pedig az újragondolt szolgáltatásokon keresztül szükséges az utazói felelősségre is a jelenleginél sokkal intenzívebben felhívni a figyelmet.

A kutatás másik fontos kérdésköre, hogy mit tekintenek fenntartható úticélnak a válaszadók.   Elsősorban a természetjáráshoz (67%), illetve a falusi térségekhez kötődő (54%), anyagilag elérhető (34%) térségekre tekintenek így.

A fenntartható úticélok rangsorának kialakításakor egyenként lehetett voksolni Magyarország kiemelt turisztikai területeire. Ez alapján a TOP 5 fenntartható desztináció Magyarországon a válaszadók szerint:

1. Tokaj-Hegyalja (51%)
2. Hévíz (44%)
3. Esztergom és a Dunakanyar (43%)
4. Balaton (38%)
5. Eger (30%)