Frey Krisztián (1929-1997) műveiből látható tárlat péntektől a Ludwig Múzeumban; az 1960-as évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselőjének, a nemzetközi computer art korai svájci úttörőjének  Frey úr ír című kiállítása március 20-ig tekinthető meg.

A Ludwig Múzeum minden eddiginél nagyobb, több mint kétszáz művet - köztük sosem látott korai munkákat és jól ismert klasszikusokat - felvonultató életmű-kiállítása az ünnepelt Iparterv-nemzedék markáns képviselőjének, Frey Krisztiánnak egyéni hangú, írásbeliség és absztrakció által meghatározott művészetét mutatja be.
Frey az 1960-as években újjászülető magyar nonfiguratív festészet egyik legeredetibb figurájaként alakította ki sajátos kifejezésmódját a nyugati hatásoktól elzárt, szellemi légszomjtól küzdő hazai színtéren. Radikális szemléletmódját az emigráció után, 1970-től Svájcban tovább gazdagította, többek között a computer art korai úttörőjeként.
A hangját megtaláló Frey 1967-ben rendezhetett először egyéni kiállítást Magyarországon, a rákosligeti kultúrházban, ahol az átmázolt, "kifehérített" gesztusokból álló, monokróm festészet felé mutató Rákosligeti képek sorozatát mutatta be.
A hatvanas évek derekán kiforrott egyéni stílusvilága, a keleti kalligráfia és a levél-jellegű írásbeliség által inspirált, sajátos absztrakt expresszionizmus. Freynek egyértelműen helye volt a neoavantgárd képzőművészet legfontosabb fórumán, az 1968-1969-es Iparterv-kiállításokon.
A rangos múzeumok anyagából, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott életmű-kiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve, a szakma előtt is ismeretlen korai munkáktól a Magyarországon és Svájcban készült főműveken át az úttörő computer art-kísérletekig.