A budapesti tárlatra már a nyitónapokban kilátogatók szembesülhettek azzal, hogy milyen gazdag anyagot hagyott hátra a művész, pedig életpályája rendkívül rövid volt, áll az euronews.com beszámolójában.

Képzeletbeli világa, a szerelemről alkotott képei vagy itáliai műremekei tették ismertté, illetve az általa vízionált város, a legendák földje: Na’Conxypan. Volt, hogy a Marsra, volt, hogy a Holdra helyezte a várost, ami ábrázolásában nagyon hasonlít a középkori toszkánai településekhez.

Az itáliai táj és örökség különben is nagy hatást gyakorolt rá már fiatalon. Gulácsy Lajost a magyar művészet egyik legkülönösebb figurájaként kezelték már kortársai is.

Idegrendszere összeroppant az első világháború kitörésekor, és utána rövid megszakításokkal, majd 1919-től haláláig elmegyógyintézetek lakója volt. Barátai azonban nem engedték el kezét, amíg tudták, mellette voltak.

Életmű kiállításán a sok jól ismert remekművön kívül olyan alkotások is szerepelnek, amiket még nem láthatott a közönség.

A tárlat augusztus végéig látogatható.