Szerencsére ezúttal sikerült összefogással, közös gondolkodással, szemléletformálással áthidalni a szakadékot, a "zöldek" és egy adott szektor között. A természetvédők és a honvédség közösen igyekeztek megóvni az elmúlt 6 évben a Turjánvidéket, ahol a veszélyeztetett rákosi vipera is él. Az Európai Unió által támogatott LIFE projekt vezetője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, partnerei a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország kedden tartottak közös sajtótájékoztatót és terepi bejárást példaértékű együttműködésükről. "Eredményes volt az a több mint fél évtizedes élőhely-rehabilitáció, amely hazánk második legnagyobb aktív katonai lőterén zajlott" - állapította meg valamennyi résztvevő.

A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér 1876 óta a hadsereg kiképzőhelyszíne, ezért az ember azt gondolhatná, hogy itt kő kövön nem marad. De pont ellenkezőleg! A lőtér 7300 hektáros, Natura 2000-es területe éppen a harcászatnak köszönheti biológiai sokszínűségét. Hiszen a lőtér legnagyobb részén nem futkosnak nap mint nap katonák és nem vágtatnak harckocsik. És más természetvédelmi területekkel ellentétben ezt egyáltalán nem bolygatják látogatók, valamint az intenzív mezőgazdasági tevékenység elől is el van zárva mintegy másfél évszázada. Így történhetett, hogy az egybefüggő, "háborítatlan" vidéken tudtak csak gyönyörűen fennmaradni az Alföldre egykoron jellemző élőhelyek.

Legyőzték a vaddohányt

A lőtér mélyebben fekvő, északi, nagyobbik felén éger-kőris láperdők, zsombékosok, láprétek alakultak ki. Ez a vizes, néhol süppedékes, nehezen járható növényzet a "turjános", amelyről az egész vidék a nevét kapta. A déli, szárazabb részen homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő, sok értékes és köztük számos rendkívül ritka növény- és állatfajnak nyújtva menedéket. Óriás útifű, óriás galalcsinhajtó, szarvasbangó, bütyköshátú ormányosbogár, magyar futrinka, túzok, ürge, hamvas rétihéja és kígyászölyv él itt, hogy csak néhányat említsünk közülük. Az eddig előkerült védett fajok száma több mint 300! Ez azért is rendkívül fontos, mert az ember tájátalakító tevékenységének eredményeként mára kevés maradt az Alföld eredeti élővilágából.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Turjánvidék ezzel együtt komoly veszélyeknek van kitéve. A kevesebb, kiszámíthatatlan eloszlású csapadék és a vízelvezetés miatt az élőhelyek kiszáradnak, az özönnövények – például a selyemkóró, másnéven vaddohány, az akác vagy a bálványfa – pedig szinte megállíthatatlanul terjednek, és olyan őshonos fajokat szorítanak ki, mint a homoki nőszirom és a fekete kökörcsin. Itt él a mára a kihalás szélére került, így Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllőjévé vált rákosi vipera is, amelyet a nagygépes kaszálás és a gyűjtők tizedeltek meg.

Az Európai Unió támogatásával, a LIFE+ projekt keretein belül 2011-ben megkezdődött a terület helyreállítása. Az agresszíven terjedő özönnövényektől 1200 hektárnyi homoki gyepet tisztítottak meg, amelyekre visszatérhetnek a ritka, védett fajok. A vízhiány enyhítésére a területet behálózó csatornák épültek, amelyek segítik a lehulló csapadék megtartását. A nedves rétek nagy részén pedig kaszálás helyett most már ismét szarvasmarhák legelnek, így a változatos gyep megfelelő búvóhelyet biztosít a rákosi vipera, valamint a fő táplálékát jelentő rovarok – a sáskák, tücskök, szöcskék – számára, így újra nő a populáció.

Rákosi vipera: van és nincs

Ökoturisztikai szempontból azonban kissé 22-es csapdája a Turjánvidék. Mivel elzárt, számos fajt hazánkban csak itt csodálhatunk meg. Ezt azonban mégsem tehetjük, pont azért, mert katonai terület lévén nem látogatható. Pedig biztosan sokan élveznék a nyitott harckocsin való terepi bejárást, amivel a helyszínen az újságírókat "kényeztették". De ne búsuljon a kuriózumokra vadászó turista! A Turjánvidék egy része a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Dabas Erdészetének gondozásában áll, látogatható a nagyközönség számára, és területén folyamatosak az ökoturisztikai fejlesztések saját és uniós forrásokból. "2015-ben adtuk át a Betyárdombi Tanövésvényünket, amelyen a Turjánvidék gazdag élővilágának egy része is megfigyelhető. Ha le tudunk hívni további pályázati forrásokat, a tanösvényt erdei kilátóval bővítjük és Dabas-Mánteleki turistaházunkat jövő tavasszal adjuk át" - mondta el lapunk kérdésére Szalay László a Zrt. vezérigazgatója.

Sajnos rákosi viperával a Turjánvidék látogatható részein nem igen találkozni, oda nem messze, a Kiskunságban viszont igen. A közelmúltban bozóttűz martalékává vált, fokozottan védett kiskunsági ősborókás helyett viszont ragyogó alternatíva lehet a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén a Csévharaszti Ősborókás, amely 120 hektáron "kicsiben" nyújtja a kiskunsági élményt.