A beruházást a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koordinálja, a régészeti munkát a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. megbízásából a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum szakemberei végzik - ismertette Eke István.

A kutatást a nyomvonal teljes szélességében, majdnem 3 hektáros területen végzik. Tavaly nyáron végezték el a próbafeltárást, a terület teljes feltárása év végén kezdődött el.

Az ásatáson talált legkorábbi, 6000 éves leletek a középső rézkorból, régészeti korszak szerint a Balaton-Lasinja kultúra időszakából származnak. A feltárási területen edénytöredékeket, pattintott és csiszolt kőből készült szerszámokat, állatcsontból készült eszközöket, valamint nagy mennyiségű állatcsontot találtak.

A lelőhely nyugati részén megtalálták egy kora vaskori, a hallstatti kultúra időszakából származó település nyomait: házakat és a hozzájuk tartozó élelmiszer-tároló vermeket.

A 2500 éves edények töredékei mellett bronzból készült tárgyakra, ékszerekre, fegyverekre, használati eszközökre bukkantak. Két áldozati gödörből nagy mennyiségű edénytöredék és szarvasagancs került elő.

A leletekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy rítus vagy vallási szertartás része volt, hogy az ünnepség után a teljes lakomakészletet gödrökben helyezik el és nem használják fel újra - magyarázta Eke István.

Hozzáfűzte: a feltárás területén talált a 2200-2300 évvel ezelőtti leletek a kelta korszakból származnak. Magyarország területén 400 esztendőn át élt kelta lakosság, az M76-os autóút nyomvonalán végzett ásatásokon egy kelta település objektumait is megtalálták.

Az ásatáson természetesen római kori leleteket is találtak. Ez nem meglepő, hiszen alig egy kilométerre állt a fenékpusztai római erőd, melynek kutatása több mint száz éve folyamatosan zajlik - magyarázta Eke István.

A feltárási terület keleti részén talált leletek a középkorhoz, a 14-16. századhoz kapcsolódnak. A feltárt házak és objektumok a középkori oklevelekben is említett Fenék település építményei voltak. A falu valószínűleg a török korban pusztult el, nevét megőrizte az emlékezet, a környező területet Fenékpusztának hívják.

A teljes feltárási területet fémkereső műszerrel is átvizsgálták, a talaj szántott rétegéből kora vaskori bronztárgyak, fibulák, bronztőrök, római és népvándorláskori, valamint középkori ékszerek, fibulák, gyűrűk, övveretek és érmék kerültek elő.

A fenékpusztai lelőhelyen talált kerámialeleteket és az állatcsontokat a Göcseji Múzeumban restaurálják, a fémleleteket a keszthelyi Balatoni Múzeum restaurátora tisztítja és konzerválja. A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményébe kerülnek és a tervek szerint Zalaegerszegen és Keszthelyen időszaki kiállításon mutatják majd be.