Magyarország esetében európai összehasonlításban igen magasak a GDP-arányos kulturális kiadások: a magyar kormányzati költségvetés kulturális ráfordításai 2013 óta az öt legnagyobb aránnyal rendelkező európai uniós tagállam között szerepelnek, Magyarország 2016 óta a három legmagasabb kulturális kiadásokkal rendelkező tagállam között van, míg 2018 óta Magyarország az első a rangsorban - hangsúlyozták az MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésben.

Mint írták, fontos tényező a kulturális szektor számára, hogy a nagy léptékű állami kiadások a válságos időszakban is fennmaradtak, ez is megalapozhatta a gyors visszarendeződést.

Felidézték, a 2010-es évek eleje óta nőtt a színházak és múzeumok látogatottsága: a színházak esetében 2010 és 2018 között 90 százalékkal, a múzeumok esetében 2012 és 2019 között 40 százalékot közelítő mértékben emelkedett az ezer lakosra jutó látogatások száma.

E kedvező folyamatban a koronavírus-járvány hozott nagyobb törést, amelyet gyors visszarendeződés következett, ugyanakkor 2022-ben még nem érte utol a pandémia előtti szinteket.

A 2023-as évre vonatkozóan a KSH 2024 júniusában közöl számokat. Az alapítvány szerint azonban a szektor dinamikus fejlődését vetíti előre, hogy 2023-ban a Szépművészeti Múzeum minden idők tíz leglátogatottabb kiállítása közül kettőt is bemutott: Renoir képeiből készült kiállítást 2023 decemberéig több mint 200 ezren látogatták meg, Csontváry születésének 170. évfordulóján nyílt kiállításra pedig szintén több mint 200 ezren voltak kíváncsiak.

A könyvkiadás tekintetében 2010 és 2022 között 50 százalék körüli volt a növekedés, és ez a folyamat a járványhelyzet idején tovább gyorsult: 2019 és 2020 között 17 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek és füzetek száma évente - írták.

Az olvasás igen népszerű szabadidős tevékenységgé vált a járvány időszakában. Az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publisher - FEP) felmérése szerint a világ népességének harmada több könyvet olvasott, és hangoskönyvet hallgatott otthon a járvány idején, mint előtte.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) és a Tárki közös felmérése alapján, Magyarországon is hasonló volt ez az arány, az online válaszadók 31 százaléka több időt szánt könyvek olvasására 2020-ban, mint az előző évben: a digitális könyvek olvasására az online válaszadók 18 százaléka, míg hangoskönyvek hallgatására 6 százaléka fordít több időt - írták.

A közlemény kiemeli: Magyarországon a járványhelyzet után is szárnyal a könyvkiadása a KSH vonatkozó adatai szerint. Mint írták, a Z generáció tagjai szeretnek olvasni, és körükben is elsősorban a papíralapú könyvek a népszerűek a nemzetközi felmérések alapján. Ezt támasztja alá az MKKE által készített 2020-as felmérés is.

A fiatalok körében a legnépszerűbbek az önismereti könyvek, de népszerűek a fantasy, sci-fi, horror, valamint a  szuperhősös és romantikus alkotások is - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.