Az ASTA Global River Cruise Expo március 16–20. közötti megrendezése siker és promóciós lehetőség a hazai hajós turizmusnak. A rendezvény és konferencia jó alkalom a szektor helyzetének, kihívásainak áttekintésére. Ennek az alkalomnak az aprópóján publikált Balogh Tamás, Karsai Árpád és Kondor Borbála a témában egy elemző írást a Menedzserpraxis Vendéglátás és Turizmus kiadványában. Az elemzés kiterjed a szállodahajóipar mellett a városnéző- és rendezvényhajózás helyzetére is, ajánlásokat fogalmaz meg e területen. Megállapításaik röviden az alábbiak.
Jövedelmező és gyorsan regenerálódó szektor
A kirándulóhajózás világszerte éves szinten 124 milliárd eurós piac, ahol dinamikusan növekszik a belvízi hajós turizmus részesedése, amely Európában csak a Passau-Budapest szakaszon évi 117 millió EUR bevételt termel. A turizmus a pandémiáig a világgazdaság egyik vezető szektora volt, egyik zászlóshajója pedig a hajós turizmus. Az idegenforgalmat ért tektonikus rengés a szektor leállását majd lassú újraindulását okozta. A helyreállásra alágazatonként eltérő prognózisok ismertek. A hajós turizmus rehabilitálása a becslések szerint más alágazaténál gyorsabban, 2023-ra várható. A helyreállás országonként, termék(szolgáltatás)típusonként eltérő lehet, de meghatározó, hogy a versenyzők milyen állapotban, eltökéltséggel és tervezettséggel lépnek a „restart” vonalra.
A szállodahajókhoz kapcsolódó hazai turizmusipar bevétele a túrák kezdetén és végén megszálló vendégek utáni szálláshely-bevételekből, a turistabusz-bérlésből, vendéglátási, program- és idegenvezetési bevételekből, előzőek utazásszervezői tevékenységéből, a hajók kikötői kiszolgálásából (áram- és vízszolgáltatás, hulladékmentesítés), továbbá más addicionális bevételekből (belépő, ajándék, stb.) ered.
Elengedhetelen megújítani az adatgyűjtést
Magyarországon nincs a nyugat-európaihoz hasonló, szofisztikált, rendszeres adatgyűjtés és -elemzés, mely az ágazati tervezést, döntéshozatalt, s a piaci szereplők kapcsolatépítését érdemben támogathatná. Két rendszeres adatfelvétel van, egy a vízi áruforgalom, egy a külföldi lobogójú kabinos személyhajóforgalom mérésére, de ezek sem hasonlíthatók össze a nyugat-európai adatfelvételekkel. A hajós turizmus többi szegmense meg sem jelenik az OSAP-ban. Megfelelő adatgyűjtés és -elemzés hiányában a beavatkozások pontossága és a vízi turizmusra koncentráló (az utóbbi években kétségtelen élénkülést mutató) fejlesztések hatékonysága esetleges, nem biztosítja az összes potenciális hozzáadott érték kibontakoztatását. Ezért a már megindult fejlesztésekkel egyidejűleg, s a további fejlesztések tervezése előtt szükséges a hazai adatgyűjtés és -elemzés rendszerének haladéktalan felülvizsgálata.
A szállodahajók is megérkeznek az NTAK-ba?
A magyarországi hajós turizmus (a hazai és külföldi állampolgárságú vendégek) megoszlásáról nincs rendszeres statisztikai adatközlés, így a hazai vállalatok és hajóik teljesítménye hitelesen nem értékelhető, az utasok állampolgárság, életkor, foglalkozás stb. szerinti összetétele nem azonosítható, ezért az egyes magyarországi szolgáltatási szegmensekben a külföldi turisták jelenlétének mértéke sem világos, a külföldi statisztikákkal kompatibilis magyar statisztika nem készíthető. Pedig ez lenne az intézkedések hatékony tervezésének alapja. Egyes információk szerint az MTÜ ezt felismerve a MAHART számára rendelkezésre bocsát egy informatikai rendszert, melyben az utóbbi napi szinten köteles gyűjteni és az NTAK-kal közölni a dunai szállodahajókon éjszakázó vendégek kumulált adatait, hogy láthatóvá váljon a Budapest számára meghatározó szegmens teljesítménye.
Minősítési rendszert a hajóknak is!
A rendkívül vegyes magyar hajópark megújításának támogatására és a hajós turizmus szolgáltatóinak egységesen magas minőségű szolgáltatások nyújtására való alkalmasságának garantálására turisztikai hajóminősítési védjegyrendszer bevezetése szükséges, amely a hajók műszaki állapotán kívüli – turisztikai vonatkozású – szolgáltatáselemeket értékel. Ezzel egyrészt közvetett módon általános ösztönző hatás gyakorolható a szolgáltatási színvonal emelésére, másrészt a minősítési rendszer ösztönzőleg hathat a magas életkorú magyar hajóállomány fokozatos megújítására, korszerű (új) járművek beszerzésére.
Esélyt kaphatna a fejlődésre a hazai hajóipar
A hajópark fejlesztését végre elsődlegesen magyar tervezői és gyártóbázison kell megoldani az e célra szánt forrásoknak a nemzetgazdaságban maradása, s a megfelelően piacképes hazai hajóipari infrastruktúra biztosítása, szolgáltatóképessége bővítése és versenyképessége erősítése érdekében. A hajós turizmus és a hajóipar fejlesztését összehangoltan, egymásra tekintettel javasolt megtervezni és végrehajtani.
A hazai hajógyártás meglévő konstrukciós-technológiai tapasztalatait felhasználva a Magyar Innovatív Hajóipari Klaszter készített folyami személyhajó-terveket, a hazai, részben szlovákiai Révkomáromban történő hajógyártás megoldható lenne.
Magyar tervezésű korszerű kabinos személyhajó látványterve (Forrás: Magyar Innovatív Hajóipari Klaszter).
Kulturáltabb dokkolási viszonyok, munkaerőképzés szükséges
A hajó- és a partoldali szolgáltatások együttműködését fejleszteni kell olyan integrált rendszer kialakításával, mely a legrövidebb idejű kikötői tartózkodás mellett is a legnagyobb hozzáadott értéket biztosítja a parti szolgáltatások igénybevehetőségének bővítése révén. A kikötőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az egymás mellé kikötött hajók utasainak a szomszédos hajókon a partraszállás érdekében történő átközlekedése balesetmentesen, kényelmes, és nemcsak a hajókhoz, és az utasok ízléséhez, de főleg a turisztikai attrakciót jelentő világörökségi érték méltó megőrzéséhez képest esztétikus megoldásokkal biztosítható legyen akkor is, ha nincs mód rá, hogy csak azonos típusú hajók kössenek egymás mellé az adott kikötőhelyen. Ez a hajós turizmus szolgáltatásait igénybe vevő szenior korosztály igényeit kielégítő fizikai infrastruktúra egyéb elemeire is megfelelően irányadó. A fogadó turistabuszok parkolásának megoldása, legalább a fel- és a leszállítás megbízható kialakítása nélkülözhetetlen.
A hajós és kikötői szakmák jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, vonzóbbá tételük érdekében bérfejlesztési rendszer kialakítása szükséges. A hajókon és a kikötőkben dolgozó humán erőforrás fejlesztése céljából elengedhetetlen a meglévő képzési programok fejlesztése és kiterjesztése a legtöbb hajós és kikötői munkakörre.
A teljes elemzést a csatolmányban olvashatják.