Pomogyi Piroska hidrobiológus kifejtette, a Balaton növényzetének felmérését ötévenként végzik el. Az új nádtérkép 2020-as légi fotók és terepbejárások alapján készült el az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó VIZITERV Environ Kft. megbízásából. Jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben, az alapján adnak ki engedélyeket. Ezért és a készülő vízparti tervek miatt is fontos az új nádtérkép hatályossá válása, amelyről az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal dönt majd.

A tó jogi partvonalán belül található nádas területe az 1217 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 2020-ra 9 hektárral csökkent. A 2015-ös felvételek szerint 3,6 hektárról, 2020-ban már 12,6 újabb hektárnyi területről tűnt el nádas, ami azt is mutatja, hogy több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás öt év alatt - fogalmazott.
Összességében így is nőtt a balatoni nádasok kiterjedése, mivel a tó jogi partvonalán kívüli parti részeken a Balaton vízszintjének emelése miatt a 481 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 570 hektárra emelkedett a nádas területe.
A szakember hangsúlyozta, örömre nincs ok, mivel a tó vízminőség- és partvédelmében, valamint az élővilág megőrzésében kulcsfontosságú nádasok minősége tovább romlott az utóbbi években. Ennek oka 90 százalékban az, hogy hosszú évek óta folyamatosan nő az illegális bejárók, feltöltések, kikötők száma. Azzal, hogy megbontják az összefüggő nádast, kiteszik a hullámzás eróziójának, az idegenhonos növények betelepülésének, magyarázta a szakember.
A minőségromlást mutatja, hogy jelentősen csökkent a jó besorolású, köztük a gazdaságilag is hasznosítható nádasok területe. Míg 2008-ban 371 hektár, 2015-ben 157 hektár, 2020-ban már csak 112 hektár volt ez utóbbiak területe a Balatonnál az adatok szerint.