A környezetvédelmi programot és a fejlesztési koncepciót a testület egyhangúlag fogadta el.

A Budapest 2017 és 2021 közötti időszakra szóló környezeti programja által kijelölt feladatok között szerepel - a többi között - az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, a mértékadó árvízszint megemelkedéséből adódó feladatok elvégzése, a fővárosi önkormányzat felelősségi körébe tartozó területek kármentesítése, valamint a budapestiek fűtési gyakorlatának "reformja", a távfűtési rendszer bővítése, kapcsolva hőszigetelési programokhoz.

A javasolt feladatok között szerepel további P+R parkolók létesítése, a környezetbarát közlekedés erőteljes támogatása a kerékpárút-hálózat fejlesztésével és az elektromosjárműtöltő-hálózat kiépítésével, a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése, valamint az üres közterületi fahelyek betelepítése.

A dokumentum szerint 2015-ben a főváros területének átlagos zöldfelület-intenzitása 52,5 százalék volt, ez magában foglalja a művelésből kivett, beépített területek zöldfelületeit is.

Más hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel. A városban átlagosan egy emberre körülbelül 14 négyzetméter városi zöldfelület jut, amelyből 6 négyzetméter közpark, közkert.

Ennek térbeli eloszlása egyenetlen, a belvárosi térség különösen zöldfelület-hiányos - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A dokumentum szerint Budapest éghajlati viszonyainak alakulásában is egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás: 1901 és 2014 között, 114 év alatt az évi középhőmérséklet 1 Celsius fokos emelkedése mutatható ki. 

A napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől növekedést mutat, és a besugárzás erősödése tovább fokozza a városlakók hőérzetét.

Mint írták, Budapest levegőjét a 2015. évi éves átlageredmények alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében szennyezettnek, az ózonra tekintettel kiválónak minősítette.

A dokumentum szerint a főváros környezeti problémái közül az egyik legjelentősebb a magas zajterhelés, amely károsan befolyásolja az emberek közérzetét, életminőségét és egészségét. A fővárosi zajterhelés elsődleges forrása a közúti közlekedés.

Budapesten a lakosság mintegy 38 százaléka 65 decibel (dB) feletti zajszinttel terhelt, ami már egészségkárosító hatásúnak tekinthető - olvasható.

A fővárosi közlekedésről azt írták, hogy a közösségi közlekedésen belül a környezetbarátnak tekinthető kötöttpályás közlekedés aránya mintegy 57 százalék, és folyamatosan növekszik a kerékpárral közlekedők száma az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően.

Ugyanakkor a magántulajdonban levő benzinmotoros járművek üzemanyag-felhasználásának 2007-2013 közötti csökkenése megállt, 2014-ben kismértékű emelkedés volt tapasztalható, az áru- és személyszállításában használt dízeles járművek által felhasznált üzemanyag mennyiségében pedig az előző évek mértékét meghaladó növekedés figyelhető meg.

Rámutattak arra is, hogy az elmúlt években a Duna vízszintje többször is megközelítette az eddig regisztrált legnagyobb árvízszintet, és az árvízvédelmi művek több szakaszon "magassághiányosak", állapotuk sok helyen rossz.

Az összefoglaló helyzetértékelés szerint "Budapest különböző területei eltérő mértékben terheltek, de általánosan megállapítható, hogy a javuló részfolyamatok eredményei mellett Budapesten még az összes környezeti elem - talaj, víz, levegő - szennyezettsége tapasztalható".

A testület jóváhagyta a Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciójáról szóló javaslatot is. A dokumentum mérleget von az elmúlt 10-15 év városfejlesztési történéseiből, összefoglalja a zöldfelületekkel, a zöldinfrastruktúrával kapcsolatban felmerülő kormányzati, fővárosi, kerületi és társadalmi feladatokat, továbbá rövid és hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg az élhetőség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság erősítése érdekében.