A felnőttek körében végzett országos reprezentatív kutatás1 alapján a válaszadók 34 százaléka legalább évente megy termálfürdőbe. A megkérdezettek 39 százaléka két-három évente, vagy ennél ritkábban látogat gyógyfürdőt, és mindössze negyedük (27%) jelezte, hogy soha nem járt még termálfürdőben.
A turisztikai jelentőségű fürdők a Magyar Turisztikai Ügynökség beszámolója és a KSH adatai szerint is népszerűek, hiszen ezek összesen 28,8 milliós vendégforgalmat, és 64,2 milliárd forint bevételt generáltak 2016-ban, ezzel közvetlenül hozzájárulva a nemzetgazdaság bevételeihez.
Bár hagyományosan az idősebbekhez szokás kapcsolni, a kutatás alapján a termálfürdőzés a fiatalok és középkorúak körében is népszerű. A 18-24 éveseknek és a 35-44 éveseknek is több, mint harmada jár legalább évente termálfürdőbe (37% és 36%). Mellettük két korcsoport emelkedik még ki: a 45-54 évesek 37 százaléka, az 55-64 éveseknek pedig 39 százaléka jár legalább évente fürdőzni.
Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Komárom-Esztergom Országos bontásban három megye vezeti a rendszeresen termálfürdőzők rangsorát: Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Komárom-Esztergom megyékben a legmagasabb a termálvizes fürdőhelyeket több-kevesebb rendszerességgel látogatók aránya. Érdekesség, hogy Hajdú-Bihar lakosainak több mint kétharmada (66%) még soha nem járt termálfürdőben, annak ellenére, hogy az egyik legnépszerűbb hazai fürdőváros (Hajdúszoboszló) itt található.
A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek szerint mely panaszokra van jótékony hatással a termálvíz. Az első helyen a válaszadók 40 százaléka a reumát említette, másodikként pedig a gyulladásos ízületi és gerincbetegségeket (28%). Harmadik helyen az ízületi műtétek utókezelése, valamint a törések, baleseti sérülések és mozgásszervi műtétek utáni rehabilitáció végeztek szinte fej-fej mellett (20 és 18%). Dr. Kurth Géza, a NaturMed Hotel Carbona főorvosa szerint az eredmények alapján látható, hogy a többség ismeri a termálvíz legkülönbözőbb területeken kifejtett jótékony hatásait. Örömteli ugyanakkor, hogy a reuma és ízületi panaszok mellett sokan – különösen a fiatalabb korosztályból – említik a gyógyfürdőzés stresszoldó hatását is, amelyet a hévízi vendégekkel kapcsolatos tapasztalatok is alátámasztanak.
A kutatás szerint az anyagi helyzet és a fürdőlátogatás közötti összefüggés egyértelmű: minél magasabb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál gyakrabban engedheti meg magának a termálfürdőzést. Az eredmények alapján ugyanakkor sokan vannak, akik bár anyagilag megtehetnék, mégsem választották még soha a kikapcsolódásnak ezt a módját. A Carbona kutatásának eredményei szerint tehát érdemes a termálfürdőket a belföldi turisták számára tovább népszerűsíteni, hiszen ismerik, de sokan még nem próbálták ki jótékony hatásukat.
