Rihanna, Björk, Billie Eilish, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Beyoncé, Sade, Janelle Monáe, Whitney Houston, Maria Callas, Edith Piaf mellett Blaha Lujza, Karády Katalin, Cserháti Zsuzsa, Rúzsa Magdi és még sokan mások szerepelnek a most nyíló Dívák & Ikonok kiállításon. Soha ennyi meghatározó világsztár személyes tárgya nem volt látható egy helyen Magyarországon.

A Dívák & Ikonok kiállítás a világ legnagyobb iparművészeti- és design múzeumából, a londoni Victoria and Albert Museumból (V&A) érkezik először Budapestre, hogy ezt követően megkezdje világkörüli útját.

Az utazótárlat eredeti helyszínén mindvégig teltházzal működött és közel 300 ezer látogatót vonzott a világ különböző tájairól. A Zene Házában május 18-tól egész nyáron látogatható tárlat lenyűgöző látványvilágával, átgondolt és izgalmas dramaturgiával kápráztatja el a hazai közönséget, és ad mindeközben társadalomtörténeti korrajzot a női előadók világáról a 19. századtól napjainkig.

A Dívák & Ikonok kiállítást Závogyán Magdolna, kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, Kate Bailey, a londoni kiállítás kurátora örömét fejezte ki, hogy az utazótárlat elkezdte világkörüli útját, és elsőként a Zene Házában kapott helyet. A tárlaton szereplő magyar dívák személyesen is megtekintették a kiállítást, az eseményen részt vett többek között Marton Éva, Medveczky Ilona, Sebestyén Márta, Lakatos Mónika, Sena Dagadu, Péterfy Bori, Zsédenyi Adrienn Zséda.  

„Nagy elismerés a Zene Háza számára, hogy mindössze két és fél év működést követően egy ilyen grandiózus, magas minőségű nemzetközi tárlatot hozhattunk el. Ehhez hasonlóra, talán nem csak Magyarországon, de a régióban sem nagyon akad példa”

– mondta Batta András, a Zene Háza ügyvezető igazgatója, aki a kiállítás előkészületeiről, a tervezéséről elárulta:

„Hatalmas élmény volt a V&A csapatával együtt dolgozni, minden szakmai támogatást megkaptunk, sőt arra is nyitottak voltak, hogy az eredeti kiállítást magyar vonatkozású tartalommal, hazai előadóművészek történetével is kibővítsük.”

A díva-fogalom megteremtése és újradefiniálása

A kiállítás első része a 19. századtól történelmi kontextusba helyezi a díva megteremtését, feltárja a színpad és a képernyő istennőit: megismerhetjük az első operadívákat, a korai primadonnákat, az emberi testet felszabadító táncosokat – Josephine Baker, Lakatos Gabriella –, vagy a hollywoodi dívák – Elizabeth Taylor, Marilyn Monroe, Gábor Zsazsa – személyes történetét, rajtuk keresztül pedig elmélyülhetünk a nőiséghez kapcsolódó változásokban, a nők jogaiért folytatott küzdelmekben.

A második felvonás hat különböző perspektívára építve a modern dívát, a díva-galaxis válogatott sztárjait ünnepli. Azokat a forradalmi előadókat, akik művészetükkel, hangjukkal és önazonosságukkal a társadalom változását, fejlődését szolgálják. Láthatóak Tina Turner, P!nk és Cher, a sztár-dizájner Bob Mackie által tervezett ikonikus szettjei, de Billie Eilish, Rihanna, Adele, Björk, Whitney Houston és sokak koncertekről, díjátadókról, klipekből, lemezborítókról, híres fotókról ismerős fellépőruhái is megtekinthetők a kiállításon.

A tárlat a felvonultatott világsztárok életében mélyül el, de rajtuk keresztül megismerteti a dívajelenséget is: megérthetjük, hogyan változott a női előadók társadalmi megítélése az elmúlt 150 évben, hogyan indultak el az egyenjogúsági mozgalmak, és mindeközben hogyan formálódott a nők előadóművészetben betöltött szerepe.

„A kiállítás dramaturgiáját több nagy témakör határozta meg. Azt, hogy kik kerültek bele végül, nem csak az egyes dívák művészete, ismertsége határozta meg, hanem társadalmi szerepvállalásuk, illetve az is, hogy mennyire illeszkedett Kate Bailey kurátor hatásos dramaturgiával felépített koncepciójához”

– mesélte Horn Márton intézményigazgató, és hozzátette:

„A 13-szoros Grammy-díjas Ella Fitzgerald bár elképesztő előadóművészetének is köszönheti dívaságát, a kiállításban azonban elsősorban társadalmi szerepvállalása a hangsúlyos.”

Magyar dívák és ikonok

A Dívák & Ikonok eredeti dramaturgiája kiemelkedő magyar művészek élettörténetével is kiegészült, így a hazai közönség izgalmas párhuzamokat és ellentéteket fedezhet fel a nemzetközi és hazai dívák történetében. Marlene Dietrich és Karády Katalin meglepően hasonló helyzetből indultak, mégis más-más sors jutott nekik. Dietrich, aki demonstratív módon hagyta el a II. világháború alatt hazáját, Németországot, hatalmas nemzetközi karriert futott be, míg Karády, akire itthon gyakran a háború hőseként is emlékszünk, kivándorlását követően részben a nyelvi nehézségek, részben Magyarország izoláltságának köszönhetően nem tudott a kor Amerikájában karriert csinálni.

Meghatározó női előadóművészek mellett néhány emblematikus, körülrajongott, sőt, olykor istenített férfi-sztár is megjelenik, akik amellett, hogy ikonná váltak, hatott rájuk a dívák világa. A kiállítás ezen szekciójában látható Freddie Mercury ruhája, amit a ’86-os, híres budapesti koncertjén viselt, de Elton John féldrágakövekkel kirakott jelmeze, Prince ikonikus cipője, illetve megjelenik Kóbor János és Demjén Ferenc is, akik extravagáns színpadi jelenlétükkel kapcsolódnak a dívasághoz.