Egytől négy lapátig minősítik majd a szolgáltatókat. A minősítési szempontrendszer a szükséges infrastruktúra, az ez alapján elvárható turisztikai szolgáltatások - olyan mint szállás, vendéglátás - színvonalának értékelésén alapul. A minősítést és az évenként, vagy szúrópróbaszerű ellenőrzést a szövetség végzi, míg a védjegy jogainak birtokosa az NGM lesz. Ha nem csinálnak semmi galibát, a szolgáltatók 3 évig a védjegy használói, ezt követően újra minősíttetni kell magukat. Bármely vízitúra megállóhely üzemeltetője csatlakozhat. A minősítések télen kezdődnek.
Baráth Etele szavaival egyszerűnek tűnik, de messzebbre mutat. Az ötletgazdák szerint a védjegyrendszer beindíthatja a szolgáltatók közti versenyt, illetve újak jelenhetnek meg a piacon... Ha látják, hogy az evezős turizmusban van üzleti lehetőség is. Az pedig van, csak oda kell édesgetni a potenciális vevőt.
Tovább szélesíti a szolgáltatók lehetőségeit, hogy a „lapátolás” illeszkedne a Bejárható Magyarország programba. Így árukapcsolásként bakancsos, kerékpáros, lovas és vízi csomópontok jöhetnek létre - villantott fel újabb lehetőségeket Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkára. De akár a kulturizmushoz is kapcsolódhat a történet, például a - már a Turizmus Trend és Turizmus Online hasábjain is többször megénekelt - Limes világörökségi program révén. További inszentív a szolgáltatók számára, hogy az EU-s adófizetők pénze is hozzájuk csordogálhat fejlesztésre pályázati forintok formájában. A pályázatok kidolgozás alatt vannak Brüsszelben - biztatott Ruszinkó Ádám.
Ne feledjük, hogy nem csak Tisza és Duna van. Jóllehet, a két folyón úszik el a vízitúrázók túlnyomó része, felsorakozik hamarosan az evezve is körbejárható Balaton, illetve remények szerint számos olyan kisebb folyó és tó.