Végéhez közeledik a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. (CSBM) közös projektje. A részletekről kérdeztük Böröcz Lajost, a VIMOSZ főtitkárát.

A rendezvénysorozat zárószakaszára május 5-én Szegeden került sor, ahol konferenciát szerveztek a turizmus-vendéglátás munkaerőhelyzetéről. Mi volt a projekt fókuszában?

Elsődlegesen a hazai turisztikai szektorra kíván hatást kifejteni, és területileg az ország hat kevésbé fejlett régiójára összpontosít. Sajnos az elmúlt időszakban tapasztalt gazdasági, világpolitikai tendenciák is okoznak munkaerőpiaci gondokat, aminek természetes velejárója, hogy megnehezíti a szálláshelyek és a vendéglátóhelyek számára a minőségi szolgáltatás szinten tartását. Nem titok, hogy a munkaerőhiány hatalmas probléma az ágazat számára, ezért is vágtunk bele a projektbe, hisz a szakma fő célja megoldásokat keresni és főleg találni a gondokra, amelyekbe naponta beleütközünk. Nem véletlen, hogy a pályázatunk fókuszába a legaktuálisabb témákat helyeztük, mint például a turizmus munkaadói és munkavállalói oldala közötti hatékonyabb együttműködést és kommunikációt vagy a pandémia munkavégzésre gyakorolt hatásait. A szegedi konferencián a projekt és a kutatási eredmények ismertetése mellett alkalmunk volt egyéb aktuális témákat érintő eszmecserére is.

Milyen kutatás, adatfeldolgozás készült a projekt során?

A projekt során szekunder és primer kutatás is készült: előbbi folyamán hazai és nemzetközi forrásból származó adatokat dolgoztak fel, és ennek eredményeképp elkészült egy munkaerőpiaci tanulmány. Utóbbi során pedig feltérképezték a turizmus-vendéglátás ágazat munkaadói és munkavállalói oldalának aktuális helyzetét, különös tekintettel a pandémia hatásaira. A kutatás eredményeiből egyébként tananyag is készült.

Megállítható az ágazatban a munkaerő csökkenésének folyamata?

Az elmúlt évek adatai azt igazolják, hogy nem csupán a meglévő munkaerő kopik, hanem erős lemorzsolódás is tapasztalható az újak részéről. Ezt alátámasztják a számok: 2019-ben Magyarországon egyetemek turizmus-vendéglátás szakjaira még több mint 12 ezren jelentkeztek, 2021-ben viszont már csak 7960 diák, ami 35 százalékos visszaesés, ami aztán nyilvánvalóan visszaüt a már említett minőségi szolgáltatásnyújtásban. 

Mi lehetne a kilábalás iránya?

A hazai és nemzetközi pályázataink eredményei alapján egy fokozatos, mozaikszerű építkezés megkezdését javasoljuk, hisz ezt a problémát egy csapásra senki sem tudná megoldani. A mozaik elemei között szerepel például az atipikus foglalkoztatás arányának növelése, családbarát megoldások alkalmazása, a vendéglátásban végzett munka előnyeinek népszerűsítése. De a leglényegesebb mozaikelem a képzés, amely egyébként az EU által beindított, nagyszabású kezdeményezés több tízmilliárd eurós finanszírozással. A mozaiknak ugyanakkor része még a hatékonyság növelése, a szervezési innovációk vagy a befektetések könnyítése. Úgy vélem, a szakirányos tűszerű képzések, a hozzáadott érték növelése, a rendelkezésre álló új technológiák szélesebb körű használata, a csapatmegtartás, a szakemberek ügyes visszacsábítása jelenthetik a megoldás részét. Ám ehhez szükséges az érintett felnőttképző intézmények teljes körének bekapcsolódása is.