Az egykori Oszmán Birodalom legészakibbnak számító egri minaretjét 1596 és 1664 között építették gondosan faragott homokkőből.

A több mint kilencven éves török uralom alatt összesen tíz minaretet építettek a városban, de közülük csak ez az egy negyven méter magas, karcsú épület maradt meg.

Négyszáz ökörrel sem tudták ledönteni

1687-ben, amikor Egert visszafoglalták a törököktől, a magyarok első lelkesedésükben le akarták dönteni a minaretet. Ezért négyszáz ökörrel húzták meg a tornyot, de az épület elég stabilnak bizonyult ahhoz, hogy talpon maradjon.

Ezért meghagyták és a tetején maradt félholdat, amelyből kinövő keresztet raktak rá.

A mellette levő dzsámit Szent József tiszteletére katolikus templommá szentelték, majd a XVIII. században kórházzá alakították át. Később 1841-ben lebontották és a helyén templomot építettek.

A minaret eredeti kupolájának nevezett tetőrésze viszont egy villámcsapás következtében összeomlott és ezután az épület állaga folyamatosan romlott.

1829-ben Pyrker János László egri érsek bádogtetővel vonatta be a tornyot, hogy ezzel megóvja a teljes pusztulástól. A jelenlegi, - az épület arculatához jól illeszkedő - kőkúpot a műemlék védelmére, 1897-ben Möller István építész tervei alapján közadakozásból építették rá és akkor készülhetett az erkély korlátja is.

A minaret teraszára egyébként 97 lépcső vezet. A beavatkozás elengedhetetlenné vált

Szerkesztőségünk érdeklődésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től megtudtuk, hogy amikor az 1897-es, valamint az 1978-as helyreállításokra került sor, a XVII. századi mállott köveket vésték vissza és kőlapokkal burkolták le a minaretet, a teherhordó falazat vastagsága mintegy 5-8 centiméterrel lecsökkent az építményen.

Az 1999-ban végzett vizsgálat során a minaret lábazati burkolókövein keletkezett repedések arra hívták fel a szakemberek figyelmét, hogy a burkolókövek túlzott terhelést kapnak. Ennek okaként pedig a burkolat alatt levő eredeti szerkezeti kövek teherviselésének rossz állapotára következtettek.

Ezért az építmény szerkezeti állapotáról statikai ellenőrző számítás, szakvélemény, a megerősítés módjáról pedig statikai engedélyezési terv készült. Az ebben szereplő megoldások ellenőrzésére, illetve alternatív megoldásokra pályázat útján több eltérő változatot is készítettek. 

Közülük végül a jelenlegi megerősítést segítő koncepció bizonyult a legmegfelelőbbnek. 2005-re a torony statikai állapota súlyosabbá vált, de az akkori helyreállítási terv, anyagiak híján nem valósulhatott meg. Emiatt a következő években a minaret állapota tovább romlott, így a beavatkozás mára elengedhetetlenné vált.

A munkaterületen az átadás-átvételi eljárás idén május elején kezdődött és a munkát május 15-én kezdték meg. Jelenleg a minaret felújításának első és második ütemét végzik a szakemberek.

Ez az épület ideiglenes megtámasztását és az alapozás, valamint az alsó, körülbelül hat méter magas lábazati rész megerősítését jelenti. A kivitelezés a vállalkozási szerződés szerint a munkaterület átadásától számított 130 naptári napig tart. Ezt azonban az esetleg felmerülő, a tervezéskor előre nem látható és szükséges kiegészítő beavatkozások módosíthatják.

Régészeti leleteket találtak

A vállalkozási szerződés szerint a jelenlegi munkák költsége mintegy 70 millió forint, amely a kiegészítő beavatkozások esetén változhat. Tervek szerint az úgynevezett harmadik ütemet, - amely az épület felsőbb szakaszainak szükséges felújítását, megerősítését jelenti -, szeretnék előkészíteni, hogy adott esetben a kivitelezés folyamatos lehessen.

Azt is megtudtuk, hogy a munkaterületen konkrét régészeti feltárásokra nem került sor, csak a munkagödrök elkészítése során volt folyamatos régészeti szakfelügyelet. Ennek ellenére a szakértők jelentős ismeretekkel gazdagodtak a műemlék történetére vonatkozóan.

Az Egri Dobó István Vármúzeum szakemberei leleteket gyűjtöttek a minaretnél. Ezek túlnyomóan török kori mázas kerámiaedények darabjai, valamint állatcsontok amelyekből - a mohamedán szokásokkal összhangban hiányzik a sertés.

A disznó helyett inkább juh, kecske, valamint szarvasmarha biztosította az egykor itt élt török lakosság étkét. A minaret mellől egy emberi csontváz is előkerült. Ennek a felbukkanása meglepő volt, mert ezen a helyszínen sem sírról, sem pedig temetőről nincs tudomásuk a szakembereknek. Az erre utaló adatok most sem kerültek elő. 

Hazánkban máshol is láthatók minaretek

Magyarországon a török hódoltság idejéből öt minaret maradt fenn. Ezek Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban láthatók. Ép állapotban csupán az egri és a pécsi maradt meg. Az érdit visszaépítették, a szigetvári és az esztergomi pedig úgynevezett csonka minaret. Budapesten is látható egy, amelynek soha nem volt vallási funkciója.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben épült keleti szecessziós elefántháza, kilátóként működő 31méter magas minarettel rendelkezik. Ezt 1915-ben - török kérésre - lebontották. Ám az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újraépítették, így az ismét látogatható.