Ahogy azt korábban mi is megírtuk a Magyar Éttermi Szövetség (MÉSZ), tagjai és partnerei révén érintettnek érzi magát a szeptember 15-én Terézvárosban tartott népszavazás kapcsán, amely a rövidtávú lakáskiadás szabályozását célozta. A szavazáson mindössze a jogosultak húsz százaléka vett részt, akiknek 54 százaléka voksolt amellett, hogy 2026. január 1-jével tiltsák ki a kerületből az Airbnb-t.
A Magyar Éttermi Szövetség, amely javaslatokat is tett az ügy rendezése érdekében. Erről itt írtunk korábban:
A szervezet elnöke Zsidai Zoltán Roy szerint két alapvető tényt is figyelembe kell venni a kérdés megítélésekor: egyrészt, a turizmus teszi ki a magyar GDP 12-14 százalékát, amelynek 50%-a Budapesten realizálódik, illetve a turizmushoz elengedhetetlen a szálláshely, és Budapesten olyan sajátosan alakult a piac, hogy idén a szálláshelykínálatnak csaknem a 60 százalékát rövid távú lakáskiadásból fedezi a város, áll az Infostart cikkében.
A gasztronómiai szakember szerint ez egy olyan fontos és jelentős kérdés, amelyet nem lehet háromezer ember szavazata alapján, szakmai megfontolások nélkül megoldani, és hozzátette, hogy ez "túlságosan intenzív beavatkozás és rossz precendens lenne a turizmus egészére nézve."
A MÉSZ javaslata az, hogy a Kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására.
Ezen időszak alatt egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel. Véleményük szerint ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is.
Fotó: depositphotos
Szükség van a szabályozásra - hangsúlyozta Zsidai - hiszen a rövid távú lakáskiadás eredetileg egy kiegészítő szolgáltatásként indult, ami túl nagyra nőtt a fővárosban - csak az elmúlt egy évben csaknem 50 százalékkal nőtt a kiadott lakások száma.
Nem oldódnának meg a lakhatási problémák
A MÉSZ véleménye szerint fontosak az egyenlő versenyfeltételek, ezért a szabályozásnak biztosítania kell az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet.
"Jelen pillanatban előfordulhat az, hogy két apartman úgy versenyez egymás mellett a piacon egy épületben, hogy az egyiket cégszerűen kiadják, és egy szállodákkal megegyező adózásnak kell megfelelni, a másik lakást pedig egy évi 36 ezer forintos adó terheli"
– mondta a szervezet elnöke és hozzátette, attól is tartanak, hogy a tiltás esetén ismét virágzásnak indul a feketepiac, ami azért sem lenne szerencsés, mert jelenleg kevés a megfizethető szállás az országban, és semmi garancia nincs arra, hogy az Airbnb-ből kikerülő lakások visszakerülnének a hosszútávú lakáskiadási piacra.
Vagyis a lakhatási problémát nem oldaná meg, de negatív hatással lenne számos budapesti vendéglátóegységre.
Ráadásul Budapesten nincs elegendő szállodai kapacitás, így a mostani vendégmennyiséget sem lehet kiszolgálni, pedig a főváros még – például Prágához viszonyítva – elbírna másfélszer több külföldi turistát is, olvasható a hírportál cikkében.
A szövetség elnöke hozzátette azt is, az országba látogató vendégek különböző szintet képviselnek, és a rövid távú lakáskiadás tiltásával egy fontos szegmens esne ki és választana más úti célt...
