A több tucat kiemelkedő alkotás közül – Czóbel Béla 1905-ös Kislány ágy előtt című, külön elemzett kulcsműve mellett – öt festményt emelünk ki: a 20. századi magyar festészet történetének öt kimagasló mesterének egy-egy remekművét.
Az 1930-as években született Művésztársaság című kompozíción a festő, Vaszary János a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével. A művész egykori krisztinavárosi otthonának, a „penthouse”-os Vágó-háznak a tetőkertjén készült jeleneten vidám művésztársaság ünnepel a háttérben kirajzolódó Budavári Palota régi, Haszmann-féle kupolája alatt.
Fotó: Kieselbach Galéria
A most felbukkant – Vaszary ünnepelt, „fehér alapos”, art deco korszakhoz tartozó – kép nemcsak a nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, de egyben regényes múltú várostörténeti dokumentum.
A korábban ismeretlen festmény felbukkanása igazi művészettörténeti szenzáció.
A Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Egry József-festmény, a Taorminai napkelte (1930) kivételes csúcsot képvisel az életműben. Mivel a 20. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Reprodukcióról viszont jól ismerik a hazai műértők, hiszen már a festő első – majd százéves – monográfiájában is látható a fotója, onnantól kezdve pedig az összes jelentős Egry-albumban ott találjuk Taormina I. címmel. Ilyen tökéletes állapotban megőrződött, az olajpasztell eredeti izzását őrző főművet alig ismerünk a fény nagy varázslójától, a Balaton festőjétől, Egrytől.
Perlrott Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született nagy szabású kompozíciója párizsias modernséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő aktok klasszikus témáját. Matisse „kedvenc tanítványa”, Perlrott a régi mesterek (Tiziano, Giorgione) és a modernek (Cézanne, Picasso) nyomán alkotta meg saját összefoglaló kulcsművét a fauve lombok alatt időző női és férfi figurákról. A monumentális modern mestermű egykor a leghíresebb „bankárkollekció”, a Kovács Gábor Gyűjtemény éke volt.
