Potzner Ferenc építész a koncepció bemutatásakor emlékeztetett: a Vár nyugati falszorosának külső felén épült fel 1899-ben a Királyi Palota díszes lovardája, majd fölötte tíz évvel később a Hunyadi-udvar peremén a Főőrségi épület; addigra már állt a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa is.

A lovarda az 1944-45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották. Hasonló sors jutott a Főőrségi épületnek is, pedig abban a hetvenes évek elejéig még irodák is működtek - idézte fel.

Az építész szerint az ostrom után a középkori erőd helyreállítása kapott prioritást, így azonban a Csikós-udvar elvesztette közlekedési kapcsolatait a palotával. A rekonstrukció fontos eleme ezért, hogy a Vár a Tabán felől is könnyen és akadálymentesen megközelíthetővé váljon.