A hétfői sajtónyilvános bejáráson Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos emlékeztetett, hogy 2018-ban régészeti, művészettörténeti és falkutatások kezdődtek a várban, a mostani fejlesztés eredményeként pedig visszaadták az erőd egykori küllemét. Felidézte: a vár története a 14. és 15. század fordulóján kezdődött, amikor a Vezsenyi-család felépítette az akkor még csak udvarház méretű épületet. Ennek helyén emeltette 1463-64 körül Vezsenyi László, Mátyás király lovászmestere Vázsonykő várát, amely a mai belső várral volt azonos. Az épület egyik leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál volt, akinek 1473-ban a király adományozta oda az erődöt, melyet átépített és kibővített. Ekkor készült el az ötszintes lakótorony és a nyugati szárny második emelete.    

Az évszázadok alatt a Kinizsi vár végvári szerepet is betöltött, volt Bocskai István, Bethlen Gábor, majd Thököly Imre kezén is. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadi jelentőségét, az új tulajdonos, a Zichy család uradalmi börtönként és gazdasági célokra használta. A helyreállító munkák 1954-ben kezdődtek, ekkor költözött ki a lakótoronyból utolsó lakója. A régészeti feltárások 1955 és 1960 között folytak - tette hozzá a miniszteri biztos.  

Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: a vár felújított udvarát a tervek szerint már húsvétkor megnyitják a látogatók előtt. Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósításáért felelős kormánybiztos kiemelkedően fontosnak nevezte a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, melynek köszönhetően sikerült megmenteni a magyar kultúrtörténet szempontjából fontos épületeket. Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere (FIDESZ-KDNP) arról beszélt, hogy a fejlesztés nemcsak a térség turisztikai vonzerejét növeli, hanem a helyi gazdaságra is pozitív hatást gyakorol, mint mondta, 17 új munkahelyet teremtettek a vár felújításával.