Az Élhető Erzsébetváros civil csoport szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint, a kerületben egyre súlyosbodó körülmények miatt a lakosság hiába fordult panasszal a Polgármesteri Hivatal érintett vezetőjéhez, hathatós, hosszú távú intézkedés nem történt.

Idén nyár óta, jogaik érvényre juttatása érdekében számos helyi lakos beadvánnyal fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, melyben elsődlegesen Erzsébetváros Önkormányzata képviselő-testületének az üzletek éjszakai nyitva tartásáról szóló 9/2013 (II. 12.) önkormányzati rendelete kapcsán fogalmazták meg aggályaikat.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettese, Dr. Bándi Gyula a már megvizsgált beadványokkal kapcsolatban többek között leszögezte:

„Nem vitás előttünk, hogy a szórakozóhelyek működése rendkívüli (elsősorban esti, éjszakai) zajterheléssel jár, továbbá az igen nagyszámú látogató viselkedése, közterületi magatartása is sok esetben kifogásolható.”

Közli, hogy az elmúlt években hozzájuk beérkező szórakozóhelyeket érintő panaszokkal kapcsolatban megállapították, hogy adott ügyben a jegyző teljesítette a kötelezettségét, de elismeri, hogy egy olyan területen, ahol ennyi szórakozóhely üzemel, képtelenség hatóságilag szabályozni a működést.

„Ám jogosan merül fel a kérdés, hogy elegendő-e a jogszabályszerű hatósági fellépés, ha annak ellenére sem változik érdemben a panaszok alapját képező állapot. A vizsgálatok alapján is egyértelműnek látszik, hogy a belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyek oly nagy számban működnek, hogy a jegyző hatósági jogkörei adta lehetőségek, azaz pusztán az utólagos szankcionálás nem hoz kellő eredményt.”

„Az a szabályozási megoldás pedig, amely szerint a kerületnek épp azon részében nincs korlátozva az éjszakai nyitva tartás, amelyben szinte egymást érik a vendéglátó üzletek, felveti az alapjogi visszásság gyanúját.”

„Kertv.) 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartását a települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése) – a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja.”

Fenti megállapításból egyértelműen kiderül, hogy az Önkormányzatnak szabadságában áll decentralizáltan szabályozni a nyitvatartási időt.

E mellett nagyon fontos kiemelni a levélben hivatkozott Alkotmánybírósági határozatokat, miszerint: a vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan.

"A vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.”

A nyitvatartási idő korlátozása nem akadályozza a szabad vállalkozási jogot és a vállalkozó jog nem sérthet alapjogokat.

A jelenlegi állásfoglalás mellett kíváncsian várjuk a gyermekek jogaiért síkra szálló szülők beadványára adott válaszokat.

Az ombudsmani állásfoglalás alapján határozottan követeljük, hogy a helyi Önkormányzat egyenlő jogokat biztosítson az őket megválasztó állampolgároknak. Ne kiszámíthatatlan, időt húzó, jelenleg megfellebbezett népszavazással akarják kijátszani a kerületi lakosokat - írják a közleményükben.