Ruszinkó Ádám: fontosak a diplomáciai kapcsolatok
Dr. Vetter Szilvia, a Magyar Turizmus Zrt. kommunikációs vezetőjének köszöntőjét követően dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár tartotta meg beszédét, melynek során beszámolt a felfelé ívelő hazai turizmusról, és reményét fejezte ki, hogy idén sikerül elérni a tízmilliós turistaérkezést 25 millió vendégéjszakával és 350 milliárd forintos költéssel. Elmondta, hogy küldőország tekintetében a top 10-es piac kissé átrendeződött: míg tavaly második helyen álltak az oroszok vendégéjszakaszám tekintetében, idén már csak a nyolcadikok, viszont a brit turisták által hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma ugrásszerűen megnőtt, így a német küldőpiac után a brit lett a második, harmadik helyen Ausztria szerepel, a negyedik és ötödik pedig a lengyel és a cseh piac. Kína jelenleg a 17. helyen áll, az általuk hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma azonban több mint 40%-kal bővült. Ruszinkó Ádám elmondta: a turisztikai mellett az állami szerepvállalás és a diplomáciai kapcsolatok is fontosak, jelenleg főként az orosz, kínai, indiai és a vietnami piacon – egy héten belül két kínai delegációt is fogadtunk, a China International Travel Mart turisztikai vásáron pedig többek között India turizmusért felelős miniszterét is meghívta Magyarországra Ruszinkó Ádám. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a Magyar Turizmus Zrt. határidőre beadta a GINOP-os pályázatát, így a nemzetközi turisztikai marketingre fordítható forrás várhatóan jelentősen bővülni fog jövőre, a turisztikai célelőirányzat is emelkedni fog, valamint a tervek szerint a SZÉP-kártyákon „ragadt”, vagyis a munkavállalók által fel nem használt összegek egy részét is turisztikai célokra lehetne hasznosítani a SZÉP-kártyát biztosító cégek beleegyezésével – ezzel akár 500-600 millió forintot is lehetne éves szinten nyerni. Ruszinkó Ádám szót ejtett a külképviseletek fontos szerepéről is – kiemelte, hogy minden olyan ország, város, ahol magyarok élnek, potenciális helyszín például rendezvények szervezésére, de azt is hozzátette, hogy a mai – többek között a migránsválság és a terrorfenyegetettség által keltett – bizonytalan helyzetben különösen lényeges azt hangsúlyozni, hogy Magyarország biztonságos úti cél, vagyis ide nyugodtan jöhetnek a turisták.
Dr. Faragó Péter: új külképviseleti koncepció
Dr. Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a jelenlévőknek elmondta: mára a gazdaság húzóágazatává vált a turizmus, jelenleg is rekordév áll előttünk mind turistaérkezés, mind vendégéjszaka tekintetében. A vezérigazgató is a külképviseletek fontosságát hangsúlyozta: elmondta, hogy lényeges, hogy több lábon tudjunk állni, éppen ezért a jövőben több piacon szeretnének jelen lenni, a home office-ok számát csökkentenék, viszont a nemzeti képviseletek, vagyis a valódi irodák számát bővítenék, hogy offenzív módon legyen jelen Magyarország a piacokon. Az új külképviseleti koncepció részben a regionalitásra épít, hiszen szeretnének Észak-Amerikában Kanadára is figyelni, Spanyolország mellett Portugáliára, nyitnának a Közel- és Távol-Keletre, de fontos a gyengülő hagyományos küldőpiacok tovább erősítése és a jó trendek, jó tendenciák megtalálása is. A 2016-os nemzeti marketingtervből Faragó Péter három fontos elemet emelt ki: az egyik a Turisztikai Integrációs Marketing Alapprogram, röviden TIMEA-projekt – amely GINOP néven híresült el –, a Gasztroélmények Éve és a hivatásturizmus erősítése. Ez utóbbival kapcsolatban eredményes összevonást hajtottak végre a Magyar Turizmus Zrt.-nél, vagyis összevontak két igazgatóságot – ez annak érdekében jött létre, hogy a külpiacokat jobban össze tudják vonni a MICE-tevékenységgel. A Turisztikai Integrációs Marketing Alapprogram közel tízmilliárd forintot jelent az elkövetkező három évben, Faragó Péter pedig kiemelte, hogy a turisztikai vállalkozásoknak részesülniük kell ebből; ennek a forrásnak a 85%-át fogják külföldi marketingre költeni a következő három év során – egy jelentős összeg már jövőre is rendelkezésre áll –, ez pedig kiegészül a turisztikai célelőirányzat hazai támogatásával. 2016 a Gasztroélmények Éve lesz – hangsúlyozta a vezérigazgató –, mely a Torkos Csütörtökkel fog elindulni. Négy-öt nagyszabású országos program követi majd ezt az eseményt, és Faragó Péter minden jelenlévőt arra biztatott, hogy vegyen részt a Gasztroélmények Évében, generáljon saját kulináris programokat szerte Magyarországon. Fontosnak tartotta továbbá kiemelni, hogy a gasztroévbe a magyar vidéket is be kell kapcsolni, amely mind az agrármarketing, mind a turisztikai marketing szempontjából lényeges.
Faragó Péter továbbá bemutatta a Magyar Turizmus Zrt. két új külképviselőjét: dr. Komoróczki Istvánnét, aki Székely Györgyöt váltja Észak-Európában, valamint Kovácsics Ivánt, az új pekingi képviselőt.
Hamvas Zoltán: akár tízezer látogató is érkezhet a Bocuse d'Or európai döntőjére
Hamvas Zoltán, a Bocuse d’Or Akadémia elnöke beszámolt arról, hogy 2014 májusában hirdették ki Stockholmban: 2016-ban Budapest lesz a házigazdája a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsverseny európai döntőjének. Az elnök előadásában igyekezett közelebb hozni, jobban megismertetni a jelenlévőkkel a rangos versenyt, melynek minden páratlan évben – tehát legközelebb 2017-ben – Lyonban van a világdöntője, ebben 24 ország fog részt venni. Az európai döntőben idén magyar alapanyagokból – magyar kecsegéből és szarvasborjúból – kell elkészíteniük egy-egy fogást a versenyzőknek, akik – hazánkon kívül – Európa tizenkilenc országából érkeznek a 2016. május 10-11-i budapesti megmérettetésre. Hamvas Zoltán elmondta, hogy az eseményre „pesszimista hozzáállással” is három-ötezer vendéget várnak, még nagyobb érdeklődés esetén pedig akár hét-tízezer látogató is érkezhet. Sikerült elérni, hogy kizárólag magyar borok jelenjenek meg a rendezvény minden területén, így például a zsűriasztalon is. A Bocuse d’Or köré májusban igazi gasztrohetet rendeznek, és a verseny zárórendezvénye egyben a Gourmet Fesztivál nyitóeseménye lesz.
Betekintés a Google-be
A prezentációk sorát egy-egy előadás zárta a Google képviselőitől – megtudtuk többek között, hogy turisztikai szempontból a desztinációkra irányuló Google-kereséseket Észak-Amerika uralja, ezt követi Európa, Ázsia, Dél-Amerika, valamint a Közel-Kelet és Afrika, az országokat elemezve pedig a sorrend a következő: az első az Egyesült Államok, ezt követi Spanyolország, Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, Németország, Kanada, Mexikó, Brazília és egyetlen ázsiai országként Thaiföld. Városok tekintetében New York, London és Los Angeles szerepel a top 3-ban, Európán belül pedig az úti célokra irányuló Google-keresések tekintetében Londont Párizs, Barcelona, Róma, Madrid, Valencia, Milano, Las Palmas, Berlin és Malaga követi. Kiderült az is, hogy Magyarországra a legtöbben Németországból, majd az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Lengyelországból, Franciaországból, Szlovákiából, Ausztriából, Spanyolországból és Romániából keresnek rá a Google-ben.
A következő előadó a Google használatával kapcsolatban adott átfogó képet a jelenlévőknek, kiemelve, hogy a Google nem csak egy kereső, hanem számos, olyan hasznos dologra lehet használni, mint a keresőoptimalizálás vagy a hirdetések megfelelő helyeken, megfelelő célcsoport számára való elhelyezése.
A Magyar Turizmus Zrt. jövő évi tevékenységéről, stratégiai céljairól és a szakmai partnerekkel való együttműködési lehetőségekről az előadások mellett külpiaci prezentációk, valamint négyszemközti beszélgetések során is lehetőség volt tájékozódni.