A szakember szerint az idei szezon rávilágított arra, hogy a fesztiválok lényegesen rosszabbul teljesítenek, mint korábban.

„Magyarországon korábban négy igazán nagy fesztivál volt, ebből egyet, a Balaton Soundot meg sem rendezték idén, a VOLT Fesztivál megszűntetése után, pedig kisebb formátumban, annak korábbi tulajdonosaival, más néven került megrendezésre. Egyedül a Sziget és az Ozora Fesztivál tartja még magát” – mondta a szakértő. „A Strand fesztivál igyekszik a Sound által hagyott űrt betölteni több-kevesebb sikerrel.” – tette még hozzá.

„A nemzetközi piacot uraló nagy szereplők sem tudnak már olyan hatékonyan működni, mint korábban. Bár a legnagyobb külföldi fesztiválok még elérik a teltházat, a kisebb, lokális események már nem teljesítenek jól. Ez a látogatói érdeklődés csökkenésének egyértelmű jele” – fogalmazott Andrejszki. 

Nemzetközi trendek és statisztikák

Európai adatok is megerősítik: a fesztiválozás költségei és a fogyasztói elvárások gyorsan változnak. A Weezevent Barometer 2024 szerint például az átlagos napi látogatói költés egy fesztiválon már  körülbelül 81 €, ami 6  százalékos növekedés 2023-hoz képest, ám ez a magasabb jegyáraknak, prémium szolgáltatásoknak és extra on-site aktivitásoknak is köszönhető. Ugyanitt az italárak is jelentősen magasabbak: a standard 50 cl-es sör ára kb. 8  százalékkal nőtt, míg a prémium sör ára nagyjából 3 százalék-kal emelkedett.

2019-ben még  kb. 46 százalék  jelezte azt, hogy szeretne fesztiválra menni, 2025-re ez az arány 39 százalékra esett vissza, és csak  nagyjából 29  százaléka aktívan keres élőzenei eseményeket.

Franciaországban például súlyos pénzügyi nyomás látható: még azok a fesztiválok is veszteséggel működnek, amelyek 90  százalék feletti kihasználtsággal dolgoznak. A technikai és fellépői költségek érezhetően emelkedtek (6-9  százalék), míg a bevételek növekedése elmarad attól, hogy az ilyen extra terheket kompenzálni tudják. 

A fesztivál, mint élmény – nem csak koncert

A szakember szerint a probléma egyik forrása, hogy sok fesztivál elveszítette a valódi identitását: „A fesztiválok egy része átment koncertszervezővé. Ez azt jelenti, hogy a fókuszuk nem a fesztiválélményre, hanem a line-up szélesítésére, és a nagy húzónevek leszerződtetésére koncentráltak” – mondta.

Pedig a fesztiváloknak éppen az adja a vonzerejét, hogy többet nyújtanak egy egyszerű koncertnél:

„A fesztiválra azért járnak az emberek, mert szeretnének valami mást kapni, mint amikor elmennek egy koncertre. Egy fesztivál sokkal hosszabb ideig tart, és így mélyebb és sokrétűbb élményt nyújt.”

A szakértő szerint a legnagyobb fesztiválok még mindig képesek tömegeket vonzani, ám gazdaságilag már veszteségesek.
„2024-ben például a legnagyobb magyar fesztivál 10 millió eurónyi veszteséggel zárt, idén pedig közel 6 millióval. Ez jól mutatja, hogy a korábbi modell már nem fenntartható. Ezt támasztja alá a mai napon a Sziget Fesztivállal kapcsolatban megjelent hírek is, mely szerint a fesztivál jövője bizonytalanná vált, miután a szervezők kezdeményezték a fővárossal kötött területfoglalási megállapodás felmondását. A külföldi tulajdonos nem vállal további kockázatot, de tárgyalások folynak Gerendai Károllyal, a fesztivál alapítójával a rendezvény folytatásáról. Kérdés az, hogy a korábbi alapító képes lesz-e megújítani a fesztivált.” – mondta a szakember.

Generációváltás és a rövid figyelem

Az Z- és Alpha-generáció már egészen más élményeket keres. Őket nem a hosszan tartó, lineáris események vonzzák, hanem az azonnal fogyasztható impulzusok.

A szakértő szerint a fiatalok már nem úgy tekintenek a fesztiválokra, mint korábban, amikor egy fesztiválra egész évben készültek az emberek, ma viszont annyi élmény éri őket az online térben és a mindennapokban, hogy egyszerűen megfeledkeznek róla. Már nem elég, ha évente egyszer kapnak egy fesztivált – folyamatos élményre vágynak.

Az egész éves jelenlét a siker kulcsa

A fenntartható fesztivál-sikerhez szerinte elengedhetetlen a folyamatos márkaépítés és az egész éves jelenlét: „A sikeres szervezők azok, akik képesek egész évben ott maradni az emberek fejében: kiegészítő programokat szerveznek, kollabokat csinálnak, együttműködnek más márkákkal. Ezt csinálják egyébként az ibizai nagyklubok is, akik  májustól októberig vannak nyitva, és abban az időben, amíg nem tudnak közvetlen vendégélményt nyújtani, kitalálnak mindenféle együttműködéseket különböző cégekkel, hogy fenntartsák az érdeklődést és a márkát a köztudatban.” - fogalmazott

Fogyasztási trendek és generációs különbségek

A látogatószám csökkenése közvetlenül érinti a fogyasztást is: ha kevesebb az ember, kevesebb a fogyasztás 

„A Z- és az Alfa-generáció kevesebb alkoholt iszik, mint az X és az Y, nem is beszélve a boomerekről. Ez generációs kérdés is. Ha kevesebb alkoholt isznak, nem feltétlenül költenek kevesebb pénzt vendéglátásra. Amire ők is költenek, azok az élmények. Azt kell nekik adni pótolva ezzel a kieső alkohol fogyasztást. ”

A szakértő szerint a jövő fesztiváljai nem elsősorban italból, hanem élményből fognak profitálni: játékos, interaktív, vizuálisan erős tartalmakból, amelyekhez a fiatal generáció érzelmileg tud kapcsolódni.

Andrejszki szerint ma már nincs fesztivál online jelenlét nélkül. A TikTok és Instagram Reels videók ma már nem opcionális csatornák, hanem a márkaépítés szerves részei.