A hagyományos étkezési célokat szolgáló úritök, csillagtök és patiszon mellett a vendégek megismerkedhetnek a szintén ehető, Ázsiából származó laskatökkel is. Ezt a fajt „istengyalulta töknek” is nevezik, hiszen főzés közben szálakra esik, így elkészítéséhez nincs szükség a tökgyalura.
Számos tökféle a rovar- és gombakártevők ellen termelt méreganyagok miatt keserű ízű – a dísztökök többsége is ilyen –, ezért nem ehető. Vannak köztük azonban olyanok, amelyek gyógynövényként hasznosíthatók, ilyen a kívülről a görögdinnyére hasonlító – elsősorban sivatagokban honos – sártök, amelyből hashajtó és görcsoldó hatású gyógyszer készül.
Az afrikai szivacstökből mosdásra, mosogatásra használható szivacsot készítenek. A növény termését megszárítják, külső héját lehántják, rugalmas belsejét pedig a háztartásokban használják szivacsként, de matracokat is kitömnek vele.
Kiderül az is, hogy a tökök nagy méretű, kemény héjú kabaktermése milyen sokoldalúan hasznosítható. A lopótökkel rokon kabaktökök kiszárított héja például kiváló tárolóeszközként szolgál, a kisebbekből pedig kanalat vagy dobot faragnak.
Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
A látogatókat tökfaragás, tökvásár, tökös ételek kóstolója, kézműves termékek vására várja, zöldségszobrász tart bemutatót, a gyerekeknek a Grimmbusz Színház ad műsort, a Fordulj egyet, ne nevess! interaktív, népviseletes játszóház pedig egész nap várja a kicsiket és nagyokat.
Vasárnap még látogatható a trópusi lepkekert is. Bár az intézmény közkedvelt látványossága eredetileg szeptember 30-ig tartott volna nyitva, még sok szép pillangó repked a növények között, ezért várják az érdeklődőket az egyik fóliasátor alatt, ahova a füvészkert munkatársai az esőerdőket idéző környezetet varázsoltak.
