Első alkalommal biztosíthat helyszínt a szőlészeti kutatószakma legrangosabb fórumaként jegyzett, kétévente megtartott Nemzetközi Terroir Konferenciának egy kelet-közép-európai helyszín. Az International Organisation of Vine and Wine nevű nemzetközi szakmai szervezet védnöksége mellett július 7-10. között Tokajban megrendezendő eseményen húsz országból mintegy 170 elismert szakember vesz részt. A konferencia célja a terroir kutatás legújabb eredményeinek megvitatása, valamint a termőhelyfelmérés területén Magyarországon, és ezen belül a Tokaji, valamint az Egri Borvidéken indult kezdeményezések megismerése.

„A Tokaj Kereskedőház Zrt., a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete szervezésében Magyarországra látogató X. Nemzetközi Terroir Konferenciának köszönhetően a világ szakmai közvéleménye négy napig Magyarországra figyel – jelezte Dr. Báló Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. „A szakma nemzetközi elitje a két évvel ezelőtt Burgundia és Champagne közös szervezésében megrendezett legutóbbi konferencián döntöttek úgy, hogy 2014-ben Tokaj lehet a házigazdája a rendezvénynek, ezzel is demonstrálva, hogy Tokaj valóban egyedülálló terroirral rendelkezik. Az esemény rendkívüli lehetőséget kínál a Tokaji Borvidéknek arra, hogy egyedi adottságait és eredményeit, valamint filozófiáját az országhatárokon kívül is ismertté tegye” – tette hozzá Dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökségi tagja.

Dicső múlt

Kevesen tudják, hogy a világ első dűlőosztályozása Tokajhoz kötődik, majd pár évvel később, 1737-ben a világon elsőként a Tokaji Borvidéket nyilvánították zárt borvidékké. Azonban ahhoz, hogy a Magyarország számára szimbolikus tájegység ismét a világ prémium bortermelő vidékeihez csatlakozhasson, nem csak a fogyasztókat, hanem a nemzetközi szakmai közönséget is meg kell győzni. A konferenciára ellátogató külföldi szakemberek rendszeres előadók különböző szakmai fórumokon. Így a szélesebb nemzetközi szakmai közvélemény jelentős részben az ő közvetítésükkel fog informálódni és véleményt alkotni a Tokaji Borvidékről és a tokaji borokról.

„Világszerte eddig mindössze 11 borvidék került fel az UNESCO Világörökség Listájára, közte a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj” – mondta Aline Brochot, a Sorbonne Egyetem kutatóprofesszora. Az UNESCO Világörökség Egyezménye értelmében kizárólag azok a kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek válhatnak a világörökség részévé, amelyek az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A Sorbonne Egyetem terroir kutatója szerint a borvidékek esetén az érintett tájegységek jellegzetességeinek leírásában minden esetben a terroir jut döntő szerephez. Emellett az esztétikai, építészeti és szocio-kulturális karakterjegyek adják meg azokat az egyedi értékeket, amelyek a világörökség része cím odaítélésénél döntő súllyal esnek a latba.

Megkezdődött "a felmérés"

A terroir szemlélet különösen az európai bortermelő vidékeken erős. Az újvilági borospalackok címkéjén többnyire a szőlőfajtát emelik ki, ezzel szemben az európai borászatok többsége a bor származására utaló borvidék nevét tünteti fel első helyen. A borvidékre jellemző terroir elismertsége pedig a termék végfogyasztói árában is tükröződik. Ugyanakkor a nemzetközi szőlészeti kutatószakma érdeklődését nem csak a Tokaji Borvidék egyedi talaj- és éghajlati viszonyai, valamint hagyományos szőlőfajtái és termelési technológiái váltották ki. A szakmai közönség figyelmét a terroir kutatás terén eddig elért magyar eredmények és az új kezdeményezések is felkeltették. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Tokaji Borvidéken a tavalyi évben elindított, európai viszonylatban is egyedülálló termőhelyfelmérés, valamint az Egri Borvidéken folyó dűlőértékelési és termékleírási kutatómunka.

„A Tokaji Borvidéken elindított felmérés első szakaszában - a tokaji minőségi forradalom első számú kezdeményezőjeként - a Tokaj Kereskedőház Zrt. ültetvényein, 1100 hektár területen, 3800 parcellán, már elvégezték a munkát, ahonnan az állami integrátor társaság rendszeresen vásárol fel szőlőt a szüreti időszakban. Az elmúlt hetekben elindult újabb fázisban pedig a felmérést a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának közreműködésével a Tokaji Borvidék szőlőművelésbe bevont, illetve potenciálisan bevonható teljes területére, azaz mintegy 11 ezer hektárra kiterjesztjük” – mondta Dr. Lukácsy György egyetemi adjunktus, a tokaji termőhelyfelmérést a Tokaj Kereskedőház megbízásából koordináló szőlészeti szakember.

A felmérés eredményeképpen egy olyan hatalmas adatbázis áll össze, amelyből térinformatikai módszerek segítségével minden felmért földdarabról több tucat féle szempont alapján lehet majd akár 20-szor 20 cm-s pontosságú térképeket készíteni. Az ültetvények állapotára, és a termőhelyek adottságaira is kiterjedő felmérés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adottságok maximális kihasználására törekedve lehessen a meglévő szőlőültetvényeket művelni, vagy átalakítani, illetve az új telepítéseket megtervezni. Mindez alapfeltétele a Tokaji Borvidéken meghirdetett megújulás sikerének, amely a mennyiségi helyett a minőségi termelés előtérbe helyezésével kíván a tokaji boroknak elismertséget teremteni a hazai és a nemzetközi piacon.

A Tokaj Kereskedőház Zrt.-ről:

A Tokaj Kereskedőház Zrt. a Tokaji Borvidék legnagyobb borgazdasága, kulcsszereplője. A Magyar Állam tulajdonában lévő nemzeti pincészet, amely a 2002 óta az UNESCO Világörökség része címet is viselő történelmi Tokaji Borvidék legnagyobb borászataként a magyar borászati tradíció őrzője és védelmezője. Tevékenysége elsősorban a szőlőalapanyag termelésére és felvásárlására, borkészítésre és borértékesítésre, valamint borkóstoltatásra épül. A Tokaj Kereskedőház Zrt. 70 hektáros saját szőlőterülettel rendelkezik, emellett 1000 hektár területről, közel 1500 ezer kistermelőtől vásárol fel szőlőt. A fejlődést mutatja, hogy 2013 októberében többmilliárd forint értékű beruházás indult el a társaság tolcsvai telephelyén, a pincészet hűthető tartályparkjának kiépítését, új palackozó üzemet, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását célul kitűzve.