A kis Heves megyei falu közösségi házában megjelenteket Sári László, Kerecsend polgármestere köszöntötte és kiemelte, hogy a település értékeket őrző közösség, akik ezeket igyekeznek másokkal is megismertetni. A faluban tájház is működik, amely a turizmust segítő attrakciója a településnek.
A települések jellegzetes ételeit kínálják
A köszöntő szavak után, a 95 tagú Mátra Jövője Turisztikai Egyesület nevében Hliva Tiborné beszélt arról, hogy fontos feladatuknak tartják a mátrai tájházak bemutatását az érdeklődőknek. Ehhez nyújt segítséget az idén is – immár nyolcadik alkalommal – megrendezésre kerülő Mátrai Múzeumok Éjszakája programsorozat. Ezeket eddig csaknem négyezer vendég látogatta meg. Összesen 17 településen tartják a rendezvényt, melyek szervezéséből az egyesület tagjai aktívan kiveszik részüket. Arra törekszenek, hogy az ország különböző részeiből érkező vendégek bekapcsolódjanak a programokba. Amellett, hogy a helyszíneken a természeti szépségeket, az épített emlékeket mutatják be, a résztvevőket meg is kínálják egy-egy település jellegzetes ételeivel és boraival. Így például gulyáslevest vagy herőcét, vargabélest, sült derelyét kínálnak. A rendezvények után pedig – az eddigi tapasztalatokat hasznosítva – elégedettségi felmérést is végeznek a vendégek körében. Közülük tavaly is több volt visszatérő.
Hliva Tiborné arra is utalt, hogy az egyesület minden évben elkészíti a Mátrai Katalógusát, amely aktuális turisztikai információkról ad tájékoztatást, így a tájházakról és más nevezetességekről is sok mindent megtudhatnak a turisták.
A továbbiakban a hazánk keleti szegletében, Nyíregyháza-Sóstón található falumúzeum jelentőségéről számolt be a résztvevőknek Nagyné Bősze Katalin megbízott igazgató. Tavaly volt 35 éve, hogy megnyitották ezt a múzeumot, és kilenchektáros szabadtéri területen több mint tíz tájházat együtt mutatnak be évente 70 ezer látogatónak. Azt is elmondta, hogy nemrég a Jósa András Múzeum munkatársai a múzeum területén egy jellegzetes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falut építettek fel, amelyet élettel igyekeznek megtölteni. Így a négy évszakhoz igazodva, tavasztól télig szerveznek különböző programokat, közöttük a Múzeumok Éjszakáján, Szent Iván éjjelén vagy Márton napján is attrakciókkal vesznek részt. Példaként említette a paraszti munkákat bemutató rendezvényeket, így a gabonabetakarítást, a dohány- vagy a kukoricatermelést, a kenderfeldolgozást, illetve a káposztasavanyítást. Ezek mellett hagyományos szabolcsi, szatmári ételeket is kínálnak a vendégeknek.
Terény jó példa a turizmusfejlesztésben
Ezután a Nógrád megyei Terény fejlődő turizmusáról, a község megújult tájházáról szólt Brozsó Andrásné polgármester. Hangsúlyozta, hogy a négyszáz lakosú település 250 lakóházából 105 védettséget élvez. Az elmúlt időszakban összefogással huszonöt házat újítottak fel. A szlovák nemzetiségű faluban kiemelten foglalkoznak a hagyományőrzéssel. Így – többek között – megtartják a Gergelyjárást, a Balázsjárást, a húsvéti tojásfestést és nyáron a helyi népviseletbe öltözött lakók az aratást mutatják be. A tájház Terény fontos nevezetessége, amelyet folyamatosan szépítenek. Tavaly a Tájházak Napján a sütés, főzés mellett – először a falu történetében – a helyi evangélikus és a katolikus templomban a kegyeleti tárgyakat is bemutatták a vendégeknek. Ezeken kívül a falu szoborparkkal, gomba-, illetve orsósmagnó-múzeummal is rendelkezik, valamint menyasszonyi stafírung kiállítást is rendeztek. A múlt évben képeslapot is készítettek Terényről. A falun halad keresztül az Országos Kéktúra útvonal, valamint Palóc Út is.
Végül Csorba Erzsébet noszvaji múzeumvezető a helyi Gazdaház fontosságát méltatta, amely mint egyik látványosság szerepel a Heves megyei falu turizmusában. A ház kemencéjében különleges helyi receptek alapján készítenek süteményeket. Példaként említette a már hagyományos Szilvanapot is, amelyen lekvárt főznek a gyümölcsből. A rendezvényeket kézműves kirakodóvásárral kötik össze.
Az elmúlt tíz évben a helyi Hagyományőrző Egyesület és az önkormányzat összefogásával folyamatosan megújították a rendezvényeiket. Céljuk, hogy még több érdeklődő érkezzen és vendégéjszakákat töltsön el Noszvajon. Az utóbbi években pályázati támogatással újították fel a Gazdaházat, az udvarát pedig leburkolták. Céljuk, hogy megalapozott idegenforgalmi munkával, tudatos marketinggel Noszvajt, mint márkanevezet építsék fel. Csorba Erzsébet érdekességként említette, hogy helyi kezdeményezésre indították el a Noszvaji Meseutat, mint rendezvényt, ahol különböző pontokon oldanak meg feladatokat a résztvevők. Mindezek mellett a Gazdaház működtetésére berendezéseket is vásároltak. A turisztikai ajánlataikkal arra törekszenek, hogy minél nagyobb számban térjenek vissza a vendégek Noszvajra.
Érdekképviselet és szakmai tanácsadás
A szakmai találkozó keretében rendkívüli közgyűlést tartott a Magyarországi Tájházak Szövetsége, amely kiegészítette és módosította az alapszabályt. Ezt követően dr. Páll István PhD, néprajzkutató, a szövetség elnöke a Turizmus Online-nak elmondta, hogy immár több mint egy évtizede működnek. Érdekképviseletet látnak el és szakmai tanácsokat nyújtanak a hazai tájházaknak. Igyekeznek hasznos ötletekkel ellátni a szakembereket, hogy megismerjék egymás munkáját is. Az elmúlt tíz év eredményes volt az életükben, miután pályázati támogatásokkal komoly sikereket értek el a tájházak felújításában. Véleménye szerint a jövőben fontos, hogy az európai uniós pályázati támogatásokat jól használják ki a további fejlesztésekhez, ezekhez pedig kellő szakmai segítséget nyújtanak.
