Első állomás a Nagyszeminárium épülete volt, ahol dr. Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, Loószné Dömötör Enikő az Érsekség kulturális irodavezetője és Antal Valéria turisztikai főmunkatárs köszöntött bennünket.

A város történelmi várnegyedének nagyszabású felújítása idén fordult a célegyenesbe. A kép hónapról hónapra látványosan változik, amint a felújításra kerülő 22 érintett épületből 11 mostanra már átadásra került.

„A projekt nem egyszerű beruházásként, hanem hosszú távú kulturális-spirituális küldetésként valósul meg, amelynek célja, hogy a Veszprémi Főegyházmegye értékei mindenki számára átélhetővé váljanak.”

– mondja Loószné Dömötör Enikő, majd elmondja, hogy a Várnegyed fejlesztése nem csak helyi, hanem regionális turisztikai jelentőségű vállalás is, amely hosszú távon a vallási és világi utazók számára egyaránt vonzó desztinációt kíván létrehozni.

A történelem során Veszprém a királynék koronázóvárosa volt, és számos kézzelfogható emlék őrzi ezt a hagyományt.

A várnegyed történelmi jelentősége vitathatatlan: a veszprémi püspökök évszázadokon át a magyar királynék koronázásának jogával rendelkeztek, ennek emlékei ma is felfedezhetők a városban. Veszprém emellett szentjeire is büszke, hiszen kevés magyar város mondhatja el magáról, hogy ennyi szent kötődik hozzá. Közülük külön figyelmet érdemel Boldog Bódi Mária Magdolna, akit nemrég avattak boldoggá – rövid, mindössze 21 évet felölelő élete ma is inspiráló példaként él tovább.

A várnegyed szíve a Szent Mihály Főszékesegyház, ahol az egyházmegye hívei a legfontosabb ünnepeken – például a nagycsütörtöki olajszentelési misén – közösen gyűlnek össze. Nagycsütörtökön itt gyűlnek össze a papok és hívek az olajszentelési misére, a látogatás idején pedig már megkezdődött a nagyhét és a húsvéti ünnepkör, tudjuk meg, majd dr. Nagy Veronikával útra keltünk, hogy felfedezzük mi mindent foglal magában a turisztikai élménycsomag.

Koronázóvárosból kulturális, spirituális és turisztikai központ

A komplex turisztikai élménycsomag új fejezetet nyit a Várnegyed életében, mondja Antal Valéria. „A cél egy olyan többnapos úti cél megteremtése, ahol a kulturális, spirituális és gasztronómiai élmények egymást erősítik.”

A Veszprémi Érseki Múzeum jövő évtől teljes egészében megnyílik; jelenleg pedig négy kiállítás látogatható. A gyűjtemény országos jelentőségű: az esztergomi után a második legnagyobb egyházi gyűjtemény, benne különleges 18–19. századi kottatárral és az Esterházy-hagyaték részeivel. 

A Várnegyed tematikus vezetett sétákkal is várja a látogatókat.

A „1000 év útján” és a „Fény és áhítat sétája” című útvonalak mellett pedagógiai programok indulnak középiskolásoknak, valamint gazdag zenei élet – orgonahangversenyek, palotakoncertek és kórusfellépések – költözik a történelmi terekbe. A látogatók a Gizella-ház kiállításaitól indulva fedezhetik fel a negyedet; a „Bogáncs és liliom – Magdolna virágai” tárlat tavaly az év kiállítása címet nyerte el, és idén nyárig még biztosan megtekinthető.

Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató kiemeli, hogy 

a fejlesztések 2019-ben indultak, és mind a 22 épület a püspökség több mint ezeréves történetéhez kapcsolódik.

A barokk paloták és kanonoki házak középkori gyökerekkel rendelkeznek, a felújítás pedig egyszerre mutatja meg a múlt rétegeit és teszi élővé a tereket.  „A Várnegyed megújítása nemcsak örökségvédelmi projekt, hanem a város és a Balaton térségének jövőjét formáló, komplex turisztikai fejlesztés, és a fejlesztésekkel már elérhetővé válik, hogy a látogatók ne csupán egy rövid városnézésre érkezzenek, hanem több napot töltsenek Veszprémben.” – teszi hozzá a turisztikai főmunkatárs.

A megújuló kertek és fotópontok szintén új attrakciók: a kert húsvétkor már látogatható, így a Várnegyed immár egész vagy akár többnapos programot kínál– kiállításokkal, koncertekkel, vezetett sétákkal, pihenéssel a kertekben, esti borkóstolóval és szálláslehetőséggel a 28 szobás Hotel Gizellában.

Ahol életre kel a magyar történelem

A projekt egyik központi épülete a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház, amelynek története egészen a 11. századig nyúlik vissza. „A kutatások igazolták, hogy a templom Szent István korából származik, és Gizella királyné építtette. Az évszázadok során a mindenkori püspökök folyamatosan alakították és díszítették a templomot, amelyet Padányi Bíró Márton püspök „Sponsa Mea”, azaz „menyasszonyom” néven emlegetett.” – meséli az igazgató. 

A 18. században a templom barokk pompában ragyogott, freskókkal és gazdag díszítéssel. A 20. század elején azonban a felújítás az épületet ismét Szent István kori arculatával képzelte el, ezért a barokk elemeket visszabontották, és kialakult a ma látható  belső tér. 

A falak mögött összetett történet húzódik, meséli Veronika, a 20. század eleji festés gyors technikával készült, ami a nedvesség miatt pusztulni kezdett. A későbbi átfestések és restaurálási dilemmák miatt jelenleg ez a fehér védőréteg borítja a falakat, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben korszerű restaurátori módszerekkel feltárható legyen az eredeti festés.

Közben egy rövid lépcsősoron lemegyünk az altemplomba. A középkori, gótikus építményt 1400-ban szenteltek fel, és nemrégiben egy jelentős régészeti lelet is előkerült itt.

A régészeti kutatások során a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei az egész várhegyet feltárták, előkerült egy Szent István által veretett érme, amely valószínűleg ezer éve eshetett itt ki valakinek a kezéből, mondja az igazgató. „Ez az egyetlen hiteles Árpád-kori rétegből előkerült ilyen példány. A felfedezés megerősíti, hogy a terület már Géza fejedelem és Sarolt idején is keresztény központ volt.” – teszi hozzá.

Majd a templom bal oldala felé tartunk, és egy hatalmas, gyönyörűen megmunkált ajtón átlépünk a Szent György-kápolnába, amely szintén kiemelkedő jelentőségű helyszín. Itt találhatók azok a kövek, amelyekre térdelve

a hagyomány szerint  Szent Imre herceg tisztasági fogadalmat tett.

A kápolna a középkorban is fontos zarándokhely volt, mivel Szent István ide helyezte Szent György fejereklyéjét, és itt imádkozott Luxemburgi Zsigmond császár is. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a kápolna eredetileg közvetlenül kapcsolódott a székesegyházhoz, napjainkban pedig keresztelőkápolnaként újult meg.

A vörös szalontól a borpincéig

A palota egyedülálló módon őrzi eredeti enteriőrjeit, bútorait és freskóit, így mesél a múltról, miközben interaktív élményt nyújt minden korosztály számára, és enged bepillantást az egyházi és világi élet mindennapjaiba. „A palota reprezentatív termei – köztük a díszlépcsőház, a freskók és a püspöki arcképcsarnok – szintén megújultak.” – tudjuk meg, majd a lépcső tetején balra fordulva két fenséges szalonba érkezünk. A  „Metszetterem” és az úgynevezett „Arcképes vörös szalon” egyértelműen látogatásunk csúcspontja, itt érződik igazán, milyen lehetett egykori pompájában az épület és mekkora jelentősége lehetett az itt történteknek.

A kanonokok házai, az úgynevezett „mini paloták”, a nagy palota pompáját tükrözik, ezekben négy fő szoba volt: hálószoba, ebédlő, könyvtár és fogadószoba. A kiszolgáló területek – konyha, raktárak, személyzeti lakrészek – szintén megmaradtak, magyarázza az igazgató. A felújításnak köszönhetően viszont a palota napjainkban egyaránt alkalmas konferenciaszervezésre, kiállításokra és látogatói programokra.

Természetesen a gasztronómia és a bor is fontos szerepet kap a megújult Várnegyed életében.

A város szívében működő Castellum Étterem hagyományos ízekkel, az érseki pincerendszer pedig tematikus borkóstolókkal várja a csoportokat, meséli Valéria, miközben lemegyünk az Érseki Palota alatt található pincébe, ahol a főborász, Benesch Antal bórkostolóval vár minket.

„A Veszprémi Érseki Borászat története 1009-ig nyúlik vissza, amikor Szent István király megalapította a Veszprémi püspökséget. Már akkor több száz hektáron termesztettek szőlőt, különböző borvidékeken – köztük a Balaton-felvidéken – és az évszázadok során mindig megőriztük a birtokainkat. Az egyházmegye jelenleg két birtokon – Felsőörsön és Mindszentkállán – művel szőlőt, így a borkultúra szervesen kapcsolódik a látogatói élményhez is, mesél Benesch Antal főborász. Közben kitöltik poharunkba a Vesprim Infula bort, a borászat megújulásáról beszél: ”a mai borászat 2021-ben indult újra, amikor a két történelmi birtokot modern, prémium borászatként kezdtük fejleszteni, hogy megmutassuk a Balaton karakterét, a terroár sokszínűségét és az érseki borászat évszázados hagyományát."